Az izsusi csata: Nagy Sándor leghíresebb győzelmének története az Akhaimenida Perzsa Birodalom ellen

Eredeti címe:

The Battle of Issus: The History of Alexander the Great's Most Famous Victory against the Achaemenid Persian Empire

Könyv tartalma:

*Képeket is tartalmaz.

*Tartalmaz részleteket az ősi beszámolókból.

*Bibliográfiát tartalmaz a további olvasáshoz.

Az ókor egy pontján az Akhaimenida Perzsa Birodalom volt a világ valaha látott legnagyobb birodalma, de a görög-perzsa háborúkban játszott szerepétől és Nagy Sándor általi összeomlásától eltekintve többnyire figyelmen kívül hagyták. Ha tanulmányozták is, a történelmi források többnyire görögök voltak, éppen azok a népek, amelyeket a perzsák meg akartak hódítani. Mondanom sem kell, hogy az ő verzióik elfogultak voltak, és a perzsákkal kapcsolatos attitűdöket csak fokozták Nagy Sándor és életrajzírói, akik Athén felgyújtása miatt tüzes gyűlöletet tápláltak I. Xerxész perzsa király iránt. A makedónok Perszepolisz elfoglalása után számos építési projektjét célba vették, és még sötétebb képet erőltettek a királyról, egy tétlen, lusta, gyáva és korrupt uralkodó képét. Csak a 20. században a térségben végzett ásatások során sikerült először tanulmányozni számos olyan ereklyét, domborművet és agyagtáblát, amelyek oly sok információt nyújtanak a perzsa életről. A régészeti leletek, az ókori szövegek és a történészek új generációjának munkája révén ma már képet alkothatunk erről a figyelemre méltó civilizációról és leghíresebb vezetőiről.

Természetesen sokkal többet tudunk Nagy Sándorról és katonai teljesítményeiről, amelyek közül a legfontosabb a Perzsa Birodalom megsemmisítése volt. Az elmúlt kétezer évben ambiciózus férfiak álmodoztak arról, hogy hatalmas birodalmakat kovácsolnak és örök dicsőséget szereznek a csatában, de az összes hódító közül, aki lépéseket tett az ilyen álmok felé, senki sem volt olyan sikeres, mint az ókor első nagy hódítója. A 20. század vezetői abban reménykedtek, hogy vetekedhetnek Napóleon eredményeivel, míg Napóleon Julius Caesar eredményeit akarta utánozni. De maga Caesar is inspirációt talált Nagy Sándorban (i. e. 356-323), a makedón királyban, akinek 30 éves korára sikerült egy birodalmat Görögországtól az ázsiai Himalájáig kiterjesztenie. Sándornak kevesebb mint 15 évébe telt, hogy meghódítsa az ismert világ nagy részét.

A híres perzsa inváziók óta, amelyeket az athéniak Marathónnál, majd a spártaiak Thermopülai és Plataea-nál vertek vissza, Görögország és Perzsia ellentétben állt egymással. Az elmúlt néhány évben nyugtalan békében éltek, de ez a béke megtört, amikor i. e. 334-ben Alexandrosz átkelt a Hellesponton Perzsiába. Egy 50 000 gyalogosból, 6000 lovasból és több mint 100 hajóból álló hadsereget hozott magával, egy makedónokból, görögökből, trákokból és illírekből álló vegyes hadsereget, amelyet a sajátos erősségeik alapján választottak ki (a thesszaliaiak például híres lovasok voltak). Még mindig csak 22 éves volt.

III. Dareiosz, Perzsia királya Sándor inváziója idején nem volt taktikai zseni, de intelligens és kitartó ellenség volt, aki éppen a fékezhetetlen Sándor érkezése előtt kapta meg a trónt. Szerencsétlenségére egy olyan ellenséggel kellett szembenéznie, amely a katonai innováció és rugalmasság terén élen járt, egy olyan harci erővel, amellyel nem volt felkészülve, és a makedón hadsereg legyőzhetetlen akaratával, amelyet a merész és karizmatikus királyuk iránti odaadás táplált. Személyesen kétszer is szembe kellett néznie Alexandrussal, egyszer az issusi csatában, majd a gaugamelai csatában, és ezek a csaták döntöttek birodalma és a nyugati világ sorsáról.

Az Issusi csata: Nagy Sándor leghíresebb győzelmének története az Akhaimenida Perzsa Birodalom ellen című könyv az ókor egyik legfontosabb csatáját és Sándor hadjáratának mélyreható következményeit vizsgálja. A fontos személyeket, helyszíneket és eseményeket ábrázoló képek mellett úgy ismerheted meg a csatát, mint még soha.