Bevezetés Kant antropológiájába

Olvasói vélemények

Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 5 olvasói szavazat alapján történt.

Eredeti címe:

Introduction to Kant's Anthropology

Könyv tartalma:

Foucault Kantról írt, korábban publikálatlan doktori disszertációja a Kanthoz és a filozófia kritikai hagyományához fűződő viszonyának végleges kifejtése.

Ez a bevezetés és kommentár Kant legkevésbé tárgyalt művéhez, az Antropológia pragmatikai nézőpontból címűhöz az a disszertáció, amelyet Michel Foucault 1961-ben doktori értekezésként nyújtott be. Ez mindmáig kiadatlan maradt, semmilyen nyelven, mindmáig.

Kant Antropológiájának exegézisében és kritikai értelmezésében Foucault a pszichológia és az antropológia kapcsolatának kérdését veti fel, és azt, hogy miként hat rájuk az idő. Foucault - bár kanti "az antropológiai szendergés kritikája" - figyelmeztet a pszichológia új metafizikaként való kezelésének veszélyeire, feltárja az ember empirikus tanulmányozásának lehetőségeit, és elmélkedik az idő, a művészet és a technika, az önmegértés és a nyelv természetéről. Kiterjesztve Kant felvetését, miszerint az emberről való bármilyen empirikus tudás elválaszthatatlanul a nyelvhez kötődik, Foucault azt állítja, hogy az ember annyiban világpolgár, amennyiben beszél. Mind Kant, mind Foucault számára az antropológia nem az emberi állatra vagy az öntudatra vonatkozik, hanem inkább az emberi tudás és a konkrét létezés határainak megkérdőjelezését foglalja magában.

Ez a régóta ismeretlen szöveg nem csupán Kant munkásságának tudományos értékeléséhez járul hozzá, hanem a későbbiekben Foucault saját filozófiatörténeti referenciakeretének első vázlataként is. Ezáltal meghatározó kijelentése Foucault Kanthoz való viszonyának, valamint Foucault-nak a filozófia kritikai hagyományához való viszonyának. Azzal, hogy Foucault a strukturalista antropológiáról és a humán tudományok végességhez viszonyított státuszáról szóló vita középpontjába kerül, egyfajta prológust is alkot A dolgok rendje című alapművéhez.

Michel Foucault-t (1926-84) széles körben a huszadik század egyik legjelentősebb tudományos hangjaként tartják számon, aki a tudományágak egészére nagy hatást gyakorolt.