Értékelés:
Mary Fulbrook könyve mélyen árnyaltan tárja fel a német lakosság holokausztra adott válaszát, gazdag forrásanyagot használ fel, és friss betekintést nyújt a nehéz körülmények között tanúsított emberi viselkedésbe. A mű egyszerre informatív és jól megírt, így jelentősen hozzájárul a náci korszak történelmi megértéséhez.
Előnyök:Kiemelkedően részletes kutatás, a források, például levelek és naplók szemléletes felhasználása, az erkölcsi összetettség árnyalt vizsgálata, magával ragadó írói stílus, a mai kor számára is releváns tanulságokat kínál.
Hátrányok:Hiányzik az új információ azok számára, akik már ismerik a holokausztot; egyes olvasók a tartalmat a várakozásoknak megfelelően találhatják.
(4 olvasói vélemény alapján)
Bystander Society: Conformity and Complicity in Nazi Germany and the Holocaust
Mary Fulbrook történész ebben az erőteljes és leleplező új művében a modern kor egyik legsúlyosabb kérdésével foglalkozik: a hétköznapi németek szerepével a nácizmus felemelkedésében, és ezzel együtt emberek millióinak kirekesztésében, üldöztetésében, majd kiirtásában Európa-szerte. A náci korszakkal kapcsolatban gyakran feltett kérdés - mit és mikor tudtak az egyszerű németek a nevükben elkövetett bűnökről? -- Fulbrook szerint ez a kérdés rossz. Az igazi kérdés az, hogyan értelmezték és cselekedtek - vagy nem cselekedtek - annak alapján, amit tudtak, és hogyan váltak eközben bűnrészessé.
Fulbrook e kérdések megválaszolása érdekében a náci rezsim előtti és alatti német társadalmat vizsgálja, feltárva azokat a társadalmi feltételeket, amelyek végül elősegítették a tömeggyilkosságokat. Feltárja a "kívülálló társadalom" kialakulását, amelyben a németek többsége vagy képtelen volt cselekedni, vagy egyre közömbösebbé vált azok sorsa iránt, akiket "nem árjáknak" - főként zsidóknak - és ezért a Volksgemeinschaft-on, azaz a nemzeti közösségen kívül állónak tekintettek. Az 1930-as évek folyamán, Hitler német kancellári hivatalba lépésétől kezdve a nürnbergi törvények elfogadásán át a kristályéjszaka pusztításáig ez a "kívülálló társadalom" egyre inkább megszilárdult. Az egyszerű németek passzívvá váltak a "nem árják" sorsát illetően, és az elfordulással hozzájárultak a többségi társadalomtól való elszigetelődésükhöz. Sok birodalmi polgár számára a konformizmus fokozatosan vezetett a mindennapi rasszizmusban való növekvő bűnrészességen keresztül a második világháború alatti népirtásban való aktívabb részvételhez. Más szóval, a náci társadalmi változások alatt.
Uralkodás alakította a német polgárok felfogását és reakcióit, megteremtve azokat a feltételeket, amelyek lehetővé tették a holokausztot.
A személyes beszámolók rendkívüli archívumán alapuló Bystander Society az egyén és a tágabb kontextus között mozog, kiemelve a náci időszak során változó társadalmi és politikai körülmények jelentőségét, első kézből származó tanúvallomásokat nyújtva mind azoktól, akik az elsődleges áldozatok voltak, mind pedig azoktól, akik kezdetben igyekeztek az oldalvonalon maradni, de nem tudták elkerülni, hogy belekeveredjenek az akkori erőszakba. Ezek a beszámolók rávilágítanak arra, hogy a mindennapi életben hogyan változtak az interperszonális kapcsolatok, és hogy egyes polgártársainkat először kitaszítottnak tekintették, majd a háború idején deportálták őket - leggyakrabban a halálba - azok szeme láttára, akik később gyakran azt állították, hogy nem tudtak sorsukról.
A Bystander Society borzongató és tanulságos, a náci Németországban a "mellette állás" egész fogalmát újraértelmezi, és a tétlenség feltételeinek olyan értelmezését kínálja, amely széleskörű és tartós aktualitással bír.
