Ccile

Olvasói vélemények

A könyv egy idős ezredes felesége, Cécile körül forog, aki egy Harz-hegységben töltött tartózkodás során találkozik egy fiatalabb férfival. A történet a társadalmi normák, a személyes identitás és a kapcsolatok témáit járja körül, bár az olvasók véleménye a vonzerejéről jelentősen eltér.

Az olvasók nagyra értékelték a gyönyörű nyelvezetet és a gazdag természetleírásokat, valamint a karakterábrázolás mélységét és az összetett témák feltárását. Az irodalomkedvelők megjegyezték a regény jelentőségét a német irodalom kontextusában és Theodor Fontane mesteri írói stílusát.

Sok kritikus lassúnak találta a cselekményt, nem volt benne elegendő cselekmény, és a karaktereket irreálisnak vagy alulfejlettnek kritizálta. Voltak olyan vélemények is, amelyek szerint a könyv túlságosan elszigetelt, és a német történelemben való erős háttér nélkül nehéz hozzá kapcsolódni. Néhányan úgy vélték, hogy Fontane más műveihez, például az „Effi Briest”-hez képest kevésbé lebilincselő.

(13 olvasói vélemény alapján)

Könyv tartalma:

Az olvasó akkor találkozik először a főszereplőkkel, Cécile von St. Arnaud-val, a fiatal, gyönyörű, nyilvánvalóan idegbetegségben szenvedő nővel és férjével, Pierre-rel, a már jóval 50 év feletti nyugdíjas ezredessel, amikor berlini otthonukból a Harz-hegységben fekvő Thale-ban található Zehnpfund szállodába utaznak nyaralni.

Ott a házaspár hamarosan megismerkedik a sokat utazó építőmérnökkel, Robert von Gordonnal, akivel különböző kirándulásokra indulnak. Már az első ilyen kiránduláson, amely a társaságot a szálloda kilátóteraszára, a Rosstrappe-re viszi, Gordon rájön, hogy a szépséges Cécile furcsán műveletlen - árulja el egy beszélgetés során Rosa Hexel festőnővel, akivel ezen a kiránduláson ismerkednek meg. Egy újabb kirándulás, ezúttal Quedlinburgba, ahol a kastélyt és az apátsági templomot látogatják meg, további rejtélyek elé állítja: A fiatal hölgy nyilvánvalóan még soha nem hallott Klopstockról, akinek szülőháza mellett elhaladnak, és a kastély galériájában egyfajta ájulásba esik, amikor arról beszélgetnek, hogy a szép fiatal hölgyeket ábrázoló képgyűjtemények többségének kifogásolható a keletkezése.

Theodor Fontane (1819-1898) német író volt. Poroszország irodalmi tükörképének és a realizmus legjelentősebb német képviselőjének tartják.