Csecsenföld és Dagesztán: Az észak-kaukázusi köztársaságok története és konfliktusaik Oroszországgal

Olvasói vélemények

Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 18 olvasói szavazat alapján történt.

Eredeti címe:

Chechnya and Dagestan: The History of the North Caucasus Republics and Their Conflicts with Russia

Könyv tartalma:

*Képeket is tartalmaz.

*Bibliográfiát tartalmaz a további olvasáshoz.

Csecsenföld ma egy bizonyos fokú autonómiával rendelkező köztársaság a mai Oroszországi Föderációban. Lakossága valamivel több mint egymillió fő, területe 17 000 négyzetkilométer. Csecsenföld lakosságának többsége szunnita muzulmánokból áll, vagyis a vallás kulcsszerepet játszott a terület fejlődésében. Oroszország délnyugati részén, a Kaszpi-tengertől 100 kilométerre fekvő Csecsenföld a Kaukázusi-hegységtől északra fekszik, és más észak-kaukázusi tartományokkal, például Észak-Oszétiával és Dagesztánnal, valamint Grúziával határos.

Maga Oroszország egy jól megalapozott szláv, ortodox keresztény ország, bár többségi muszlim tartományai az 1990-es évek posztszovjet konfliktusaiig nem voltak nyilvánvalóak a kívülállók számára. A csecsen nép történelme a régióban mindazonáltal régóta ismert, és Csecsenföld a konfliktus, a polgárháború és az elégedetlenség szinonimájává vált. Bár sokan tisztában vannak ezzel, kevesen értik, hogyan jutottak idáig a dolgok. A terület összetett és lenyűgöző, a világ egyik igazi törésvonalát képviseli vallási, birodalmi és földrajzi szempontból.

Az Észak-Kaukázus hegyvonulatába ékelődött és a Kaszpi-tengerrel határos Dagesztán a kultúrák, vallások és geopolitikai rivalizálás igazi találkozási pontja. Kelet és nyugat kereszteződéseként Dagesztán különböző időkben létfontosságú szerepet játszott Ázsia, Európa és a Közel-Kelet különböző hatalmai, sőt különböző vallási és etnikai csoportok között is. Mindezek ellenére, és nagyrészt éppen ezért, Dagesztán társadalma az évszázadok során kialakult rivalizálások összessége.

Dagesztán ma az Orosz Föderáció része, de történelme egyszerre jellemző és sajátos a régió lenyűgöző és összetett fejlődésére. Dagesztán sok hasonlóságot mutat kisebb nyugati szomszédjával, Csecsenfölddel, anélkül, hogy a külső történészek és újságírók ugyanannyi figyelmet szentelnének neki. Ez annak ellenére van így, hogy Dagesztánban mintegy hárommillió lakos él, akiknek többféle nyelv, etnikum és vallás van. Az iszlám a domináns vallás, a lakosság több mint 80%-a szunnita muzulmán, de a többségi etnikai csoport, az ajarok csak a lakosság mintegy 30%-át teszik ki. Dagesztán fővárosa a kevéssé ismert Mahacskala, az ország többi részén pedig látványos, több mint 12 000 láb magas hegyvonulatok, valamint tavak és olyan nagy folyók találhatók, mint a Terek, a Sulak és a Samur.

Ez a földrajz különösen megnehezítette Dagesztán uralmát a kívülállók számára, de a külső hatalmakkal való kapcsolatok mégis megteremtették a feszültséget, amely végigvonul Dagesztán történelmén. A perzsákkal, oszmánokkal, oroszokkal, sőt nyugat-európai államokkal is kapcsolatba került Dagesztán évszázadokon át egyszerre volt olvadáspont és időnként szinte hermetikusan elzárva a betolakodókkal szemben, így a világ egyik igazi törésvonala a vallás, a birodalom és a földrajz szempontjából. Ennek eredményeként Dagesztánt soha nem hódították meg igazán, annak ellenére, hogy ma Oroszországon belül helyezkedik el. Mindig is megőrizte bizonyos fokú autonómiáját, miközben a kívülállók, nem utolsósorban az oroszok, bizonyos fokú óvatossággal kezelték az országot.

Csecsenföld és Dagesztán: Az észak-kaukázusi köztársaságok története és konfliktusaik Oroszországgal a világ egyik legellentmondásosabb régiójának történetét vizsgálja. A fontos embereket, helyeket és eseményeket ábrázoló képek mellett úgy ismerheti meg Csecsenföldet és Dagesztánt, mint még soha.