Értékelés:

Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 35 olvasói szavazat alapján történt.
Egyptology: The History and Legacy of the Modern Study of Ancient Egypt
*Képeket is tartalmaz.
*Tartalmazza az ősi beszámolókat.
*Inkluzív online forrásokat és bibliográfiát tartalmaz a további olvasáshoz.
Afrikából származhatnak az első emberi lények, és Egyiptomból valószínűleg az első nagy civilizációk, amelyek közel 5000 évvel később is lenyűgözik a modern társadalmakat szerte a világon. Az ókori egyiptomiak az alexandriai könyvtártól és világítótoronytól a gízai Nagy Piramisig számos világcsodát hoztak létre, forradalmasították az építészetet és az építőipart, megalkották a világ első matematikai és orvosi rendszereit, valamint olyan nyelvet és művészetet honosítottak meg, amely az egész ismert világon elterjedt. Olyan világhírű vezetőkkel, mint Tutanhamon király és Kleopátra, nem csoda, hogy a mai világban oly sok egyiptológus él.
Az ókori egyiptomiak teljesítményét még figyelemreméltóbbá teszi, hogy Egyiptom történelmileg nagy politikai zavargások helyszíne volt. Helyzete miatt egyszerre volt értékes és sebezhető a Földközi-tenger és a Közel-Kelet törzseivel szemben, és az ókori Egyiptom nem szűkölködött véres háborúkban sem. Leghíresebb hódítói Európából érkeztek: Nagy Sándor megalapozta a hellén Ptolemaiosz-vonalat, a rómaiak pedig kiirtották ezt a vonalat, miután legyőzték Kleopátrát és öngyilkosságba kergették.
Az ókori egyiptomi civilizáció talán legérdekesebb aspektusa az volt, hogy az alapoktól kezdve jött létre, mivel az ókori egyiptomiaknak nem volt olyan korábbi civilizációjuk, amelyet mintaként használhattak volna. Valójában az ókori Egyiptom maga vált az utána következő civilizációk mintájává. A görögökre és a rómaiakra olyan nagy hatással volt az egyiptomi kultúra, hogy gyakran a saját kultúrájuk számos tulajdonságát is annak tulajdonították‒.
Általában tévesen‒.
Az egyiptomiaknak. Ezzel együtt az ókori egyiptomi kultúra néhány kisebb eleme valóban átkerült a későbbi civilizációkba. Úgy tűnik, hogy az egyiptomi szobrászat kezdeti hatást gyakorolt a görög változatra, és az ókori egyiptomi nyelv még jóval a fáraó-korszak után is folytatódott a kopt nyelv formájában.
Bár az egyiptomiak talán nem adták át civilizációjukat közvetlenül a későbbi népeknek, az egyiptomi civilizációt alkotó kulcselemek, köztük vallásuk, korai állameszméik, művészetük és építészetük, más premodern civilizációkban is felfedezhetők. Sőt, mivel az egyiptomi civilizáció néhány alapvető emberi fogalmat képviselt, kultúrájuk tanulmányozása hasznos lehet számos más premodern kultúra megértéséhez.
Bár Napóleon nem tudhatta, de a különböző tudósok és tudósok, akiket Napóleon Egyiptomba hozott, elindították a modern egyiptológiát, és az egész Nyugat általános érdeklődését. Körülbelül 200 évvel ezelőttig az ókori egyiptomiak írása rejtély volt a világ számára, de ez megváltozott, amikor 1799-ben francia katonák Egyiptomban felfedezték (vagy véletlenül újra felfedezték) a ma Rosetta-kő néven ismert ókori egyiptomi emléket. A ma már a világ egyik leghíresebb műemléke, a Rosetta-kő egy fekete gránit sztélé, amelyre görög nyelvű szövegeket és az ókori egyiptomi nyelv két különböző írásmódját, a demotikus és a hieroglifákat írták fel. Bár az idők során megsérült, a Rosetta-kő még mindig közel négy láb magas és több mint két láb széles, és eredetileg valószínűleg öt és hat láb magas lehetett (Andrews 1982, 12). A Rosetta-kő felfedezése végre lehetővé tette a kutatók számára, hogy az egyiptomi nyelvet a görög fordítás megértésén alapuló módon olvashassák.
Ahogy egyre többen indultak Egyiptom felé, és egyre több úttörő felfedezést tettek, úgy nőtt az érdeklődés Egyiptom iránt, ahogy az ókori történelemmel kapcsolatos ismeretek is, annak ellenére, hogy az olyan régen történt, és hatalmas időtávot ölelt fel. Mindezen erőfeszítéseknek köszönhetően a modern egyiptológusok hihetetlenül sokat tudhatnak meg a különböző korszakokról a jelenleg a világ múzeumaiban őrzött, fennmaradt szövegek olvasása révén.