Esperando a Godot-Samuel Beckett

Olvasói vélemények

Samuel Beckett „Godot-ra várva” című művének kritikái az abszurd színház klasszikusaként emelik ki a művet, és az egzisztencializmus és a várakozás természetének témáit tárgyalják. Míg sok kritikusnak tetszett a darab elgondolkodtató tartalma és egyedi stílusa, néhányan nehezen érthetőnek vagy lassúnak találták.

Sok kritikus dicsérte a könyvet filozófiai mélysége, magával ragadó karakterei és egyedi elbeszélői stílusa miatt. A darab gondolkodásra és elmélkedésre késztet az életről, az emberi létről és a várakozás abszurditásáról. A könyv fizikai állapotát általában kiválónak, jó csomagolásúnak jegyezték.

Több olvasó frusztrációját fejezte ki a darab világos cselekményének vagy megoldásának hiánya miatt, zavarosnak vagy lassúnak minősítve azt. Néhányan megemlítették, hogy úgy érezték, mintha „semmi sem történne” a történet során, ami vegyes érzéseket váltott ki a szórakoztató értékkel kapcsolatban.

(52 olvasói vélemény alapján)

Könyv tartalma:

A francia nyelven írt En attendant Godot-t, amelyet 1953-ban mutattak be először a párizsi Th��tre du Bablyone színházban, Samuel Beckett később angolra fordította le Waiting for Godot címmel. A darabot 1955-ben mutatták be a londoni Arts Theatre-ben, és először 1956-ban adta ki a Faber kiadó.

Beckett születésének századik és az eredeti kiadás ötvenedik évfordulója alkalmából a Faber most először adja ki kétnyelvű kiadásban ezt a nagyszerű remekművet. A „tragikomédia két felvonásban” alcímet viselő darabot az ír kritikus, Vivian Mercier úgy jellemezte, hogy „semmi sem történik kétszer”.

A Godot-ra várva szintén egy olyan darab, amelyet kétszer írtak meg. Itt, a szemközti oldalakon az olvasó egyszerre két nyelven láthatja, ahogyan kibontakozik.