Hellenizmus Bizáncban: A görög identitás átalakulása és a klasszikus hagyomány recepciója

Olvasói vélemények

Anthony Kaldellis „Hellenizmus Bizáncban” című könyve új nézőpontot kínál a bizánci identitásról, hangsúlyozva a bizánciak római identitását, miközben a hellén kultúrával való kapcsolatukat vizsgálja. Megkérdőjelezi az úgynevezett „Bizánci Birodalom” körüli hagyományos narratívákat, és részletes betekintést nyújt a középkorban játszódó kulturális dinamikába.

A könyv a bizánci identitás forradalmi értelmezését mutatja be, a bizánciak római örökségére összpontosítva. Jól megírt, lebilincselő, és széles történelmi ívet ölel fel, hozzáférhetővé téve az összetett gondolatokat. Emellett Kaldellis értékes betekintést nyújt a bizánci társadalmon belüli hellenisztikus kultúrába, kitérve a klasszikus eszmékkel való kapcsolatának eddig figyelmen kívül hagyott aspektusaira. Az érvek elgondolkodtatóak, és megkérdőjelezik a bizánci történelemmel kapcsolatos, régóta fennálló tévhiteket.

A papírkötéses kiadás rosszul kivitelezett, a minőséget befolyásoló érezhető hibákkal, ami rontja az olvasás élményét. Egyes olvasók úgy találhatják továbbá, hogy Kaldellis a hellenizmusra való összpontosítása figyelmen kívül hagyja a kereszténység meghatározó szerepét a bizánci társadalomban, mivel az egyház kezelése mellékesnek tűnik. Ezenkívül a részletes tudományos stílus nem biztos, hogy minden alkalmi olvasónak tetszeni fog.

(5 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Hellenism in Byzantium: The Transformations of Greek Identity and the Reception of the Classical Tradition

Könyv tartalma:

Ez a szöveg volt az első szisztematikus tanulmány arról, hogy mit jelentett "görögnek" lenni a késő ókorban és Bizáncban, egy olyan identitásról, amely nemzeti, vallási, filozófiai vagy kulturális identitássá válhatott.

Kaldellis professzor a források alapos olvasása révén felméri, hogy a hellenizmus milyen teret foglalt el az egyes korszakokban; milyen szélesebb körű vitákba keveredett; és milyen történelmi okok vezettek az egymást követő átalakulásokhoz. Az első rész (100-400) bemutatja, hogy a romanizáció és a kereszténység hogyan vezetett a hellenizmus mint nemzeti címke feladásához, és a hellenizmus negatív vallási és pozitív, bár ritkább kulturális értelemre való szűkítéséhez.

A második rész (1000-1300) azt mutatja be, hogyan éledt újjá a hellenizmus Bizáncban, és hogyan járult hozzá a kultúra fejlődéséhez. Az értekezés alaposan megvizsgálja a klasszikus hagyomány recepcióját, ami miatt a hellenizmus mindig is kívánatos és veszélyes volt a keresztény társadalomban, és új modellt mutat be a bizánci civilizáció megértéséhez.