Értékelés:
Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 24 olvasói szavazat alapján történt.
The Lost City of Heracleion: The History of the Ancient Egyptian City Now Underwater in the Mediterranean
*Képeket is tartalmaz.
*Tartalmazza az ősi beszámolókat.
*Inkluzív online forrásokat és bibliográfiát tartalmaz a további olvasáshoz.
Afrikából származhatnak az első emberi lények, és Egyiptomból valószínűleg az első nagy civilizációk, amelyek közel 5000 évvel később is lenyűgözik a modern társadalmakat szerte a világon. Az ókori egyiptomiak az alexandriai könyvtártól és világítótoronytól a gízai Nagy Piramisig számos világcsodát hoztak létre, forradalmasították az építészetet és az építőipart, megalkották a világ első matematikai és orvosi rendszereit, valamint olyan nyelvet és művészetet honosítottak meg, amely az egész ismert világon elterjedt. Olyan világhírű vezetőkkel, mint Tutanhamon király és Kleopátra, nem csoda, hogy a mai világban oly sok egyiptológus él.
Az ókori egyiptomiak teljesítményét még figyelemreméltóbbá teszi, hogy Egyiptom történelmileg nagy politikai zavargások helyszíne volt. Helyzete miatt egyszerre volt értékes és sebezhető a Földközi-tenger és a Közel-Kelet törzseivel szemben, és az ókori Egyiptom nem szűkölködött véres háborúkban sem. Leghíresebb hódítói Európából érkeztek: Nagy Sándor megalapozta a hellén Ptolemaiosz-vonalat, a rómaiak pedig kiirtották ezt a vonalat, miután legyőzték Kleopátrát és öngyilkosságba kergették.
Az egyik fő oka annak, hogy a modern tudósok olyan sokat tudnak az egyiptomi történelemről, a Nílus mentén talált számos emlékműnek köszönhető. Bár a Nílus nyugati partján épült sírok némelyikét meglehetősen sok szélkár érte, és az összes nagy műemlék elviselte az idő pusztítását, mégis elképesztően jól megmaradtak, köszönhetően Egyiptom száraz éghajlatának és a jó kivitelezésnek egyaránt. Az egyiptomi műemléképítők szakmájukban valóban egy osztállyal kortársaik fölött álltak, amihez hozzájárult, hogy a tartósabb anyagokkal, a homok- és mészkővel dolgoztak, ellentétben a mezopotámiai építőkkel, akik elsősorban sárral és téglával voltak kénytelenek dolgozni.
Természetesen még a legfinomabban készült egyiptomi gránitszobrok és mészkő templomok is keveset tudtak tenni a népességrobbanások és a változó időjárási viszonyok ellen, amelyek együttesen eltemették a legtöbb fáraókori műemléket az egyiptomi deltában. Ma a delta az amúgy is sűrűn lakott ország legsűrűbben lakott része, és magasan fekvő vízfelszínen helyezkedik el, amely - akárcsak az ókorban - rendszeres áradásoknak van kitéve. A fáraók egyiptomi uralma óta eltelt évezredek során a parasztok rendszeresen használták az ókori műemlékek maradványait új lakóépületek, munkaeszközök, sőt még műtrágya készítéséhez is, és a helyzet a Földközi-tenger partjához közelebb még hangsúlyosabb. Azok a városok, amelyek egykor jelentős kikötők voltak, ahol a Nílus különböző ágai a Földközi-tengerbe ömlöttek, ma mérföldekre vannak a partvonaltól, több száz méteres víz alatt.
E városok létezése ismert volt az egyiptomi és görög történelmi forrásoknak köszönhetően, de a modern tengeri technológia megjelenéséig soha nem lehetett egyértelműen azonosítani a helyüket. 1996-ban Franck Goddio kalandor és tudós azonosította a Földközi-tenger partjainál, az Abu Qir-öbölben, Alexandriától keletre fekvő Abu Qir-öbölben azt a helyet, amelyről úgy vélte, hogy a Földközi-tenger partjainál található. Kiderült, hogy Goddio az ókori Hérakleion városát fedezte fel, amely egy nagyobb metropolisz része volt, amely magában foglalta Canopus és Naucratis városát is. Bár még sok munka vár ránk, a felfedezés máris létfontosságú információkkal szolgált Herakleion jelentőségéről, mint kereskedelmi és vallási központról az i. e. 7. századtól az i. sz. 8. századig.
Herakleion elveszett városa: The History of the Ancient Egyptian City Now Underwater in the Mediterranean vizsgálja a város történetét, és azt, hogy milyen volt az ottani élet. A fontos embereket, helyeket és eseményeket ábrázoló képek mellett úgy ismerheted meg Herakleiont, mint még soha.
