Olvasói vélemények
Összegzés:Az Ian Bogost által írt „Alien Phenomenology” kritikái a legkülönfélébb reakciókat mutatják - a közérthető és magával ragadó írásmód és az objektumorientált ontológia (OOO) innovatív koncepcióinak dicséretétől kezdve a koherenciát, a fókuszt és a mélységet érintő kritikákig. A könyvet az OOO kiváló bevezetőjeként méltatták, különösen az „ácsmunkáról” és a „metaforizmusról” szóló fejezetek miatt. Ugyanakkor kritika is érte, hogy túlságosan játékos, vagy hogy nincs gyakorlati alkalmazása a filozófiában, és hogy a filozófiai perspektívákban elfogultságot véltek felfedezni.
Előnyök:⬤ Magával ragadó és közérthető írás
⬤ nagyszerű bevezetés az objektumorientált ontológiába
⬤ elgondolkodtató és innovatív gondolatokat tartalmaz
⬤ az „ácsmunkáról” és a „metaforizmusról” szóló fejezetek kiemelkedőek
⬤ élvezetes olvasmány a kortárs filozófia iránt érdeklődők számára
⬤ frissítő perspektívát kínál a nem emberi tárgyak cselekvőképességéről.
Hátrányok:⬤ Egyes kritikusok szerint a könyv összefüggéstelen és nem elég mély
⬤ kritikák szerint túlságosan játékos és „értelmetlen” a filozófiai vita
⬤ aggályok a szerző nézőpontjának elfogultsága miatt, különösen a reprezentációval kapcsolatban
⬤ egyes tartalmakat érintőlegesnek és kevésbé relevánsnak éreztek a kortárs kérdések gyakorlati alkalmazásai szempontjából.
(19 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
Alien Phenomenology, or What It's Like to Be a Thing
Könyv tartalma:
Az emberiség túl sokáig állt a filozófiai gondolkodás középpontjában. A környezetfilozófia és a poszthumán tanulmányok közelmúltbeli megjelenése kiszélesítette vizsgálódási körünket az ökoszisztémákra, az állatokra és a mesterséges intelligenciára. Mégis, a világegyetemünkben, sőt az életünkben lévő dolgok túlnyomó többsége továbbra is kívül esik a komoly filozófiai érdeklődésen.
Az Idegen fenomenológia, avagy milyen dolognak lenni című könyvében Ian Bogost egy olyan objektumorientált ontológiát dolgoz ki, amely a dolgokat állítja a lét középpontjába - egy olyan filozófiát, amelyben semmi sem létezik többé vagy kevésbé, mint bármi más, amelyben az ember a filozófiai érdeklődés eleme, de nem az egyetlen vagy akár elsődleges eleme. És ellentétben a kísérleti fenomenológiával vagy a technológia filozófiájával, Bogost idegen fenomenológiája természetesnek veszi, hogy minden lény kölcsönhatásba lép egymással és érzékeli egymást. Ez a tapasztalat azonban kivonul az emberi megértés alól, és csak egy metaforán alapuló spekulatív filozófia révén válik hozzáférhetővé.
Bogost új megközelítést nyújt a dolgok mint dolgok tapasztalatának megértéséhez, és egyben felszólítja a filozófusokat, hogy gondolják újra mesterségüket. Saját videojáték-tervezői múltjára támaszkodva Bogost arra bátorítja a hivatásos gondolkodókat, hogy ők is váljanak alkotókká, mérnökökké, akik ugyanúgy megépítik a dolgokat, mint ahogyan gondolkodnak és írnak róluk.
