Olvasói vélemények
Összegzés:Ian Bogost „Persuasive Games” című könyve fontos hozzájárulás a játéktudományokhoz, mivel betekintést nyújt a „procedurális retorika” koncepciójába, amely szerint a játékok a játékon keresztül képesek eszméket kifejezni és meggyőzni a játékosokat. A könyv sűrű és tudományos igényű, és a játékok kritikai elemzése és a játékokban rejlő kifejező kommunikációs lehetőségek iránt érdeklődő olvasók számára vonzó.
Előnyök:⬤ Felbecsülhetetlen értékű annak feltárásában, hogyan szolgálhatnak a videojátékok meggyőző médiumként
⬤ elgondolkodtató és informatív
⬤ jól strukturált, szemléletes példákkal
⬤ olyan fontos fogalmakkal foglalkozik, mint a procedurális retorika
⬤ hasznos a médiatudományok hallgatói és kutatói számára
⬤ megkérdőjelezi a játékok képességeiről alkotott hagyományos nézeteket
⬤ tartalmas és értelmes a kritikai értékelés és a kreatív játéktervezés szempontjából.
Hátrányok:⬤ Sűrű és időnként kihívást jelentő olvasmány
⬤ túlságosan akadémikusnak tűnhet
⬤ egyesek szerint nem fókuszál vagy nem teljesíti az elvárásokat
⬤ kritika az eredetiséggel és az elemzés mélységével kapcsolatban
⬤ egyes érvek szétesőnek vagy leegyszerűsítőnek tűnhetnek
⬤ nem alkalmas azok számára, akik a tudományos kontextuson kívül gyakorlati alkalmazásokat keresnek.
(18 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
Persuasive Games: The Expressive Power of Videogames
Könyv tartalma:
Annak vizsgálata, hogy a videojátékok hogyan építik fel az érveket és tesznek kifejező kijelentéseket a világról, amely a számítási tulajdonságaik alapján elemzi egyedülálló meggyőző erejüket.
A videojátékok kifejező és meggyőző médiumok.
Bemutatják, hogyan működnek a valós és elképzelt rendszerek, és arra hívják a játékosokat, hogy lépjenek kapcsolatba ezekkel a rendszerekkel, és alkossanak ítéleteket róluk. Ebben az innovatív elemzésben Ian Bogost azt vizsgálja, hogy a videojátékok hogyan építik fel az érveket és hogyan befolyásolják a játékosokat. A retorika, azaz a meggyőző kifejezésmód tanulmányozásának 2500 éves történetére támaszkodva Bogost elemzi a retorika egyedi funkcióját a szoftverekben általában és a videojátékokban különösen. A médiatudományok területe már elemzi a vizuális retorikát, a képek és a vizuális reprezentáció meggyőző használatának művészetét. Bogost amellett érvel, hogy a videojátékok alapvető reprezentációs módjuknak, a proceduralitásnak (szabályalapú reprezentációk és interakciók) köszönhetően új területet nyitnak a meggyőzés számára.
A retorika új formáját valósítják meg. Bogost ezt az új formát "procedurális retorikának" nevezi, a retorika egy olyan típusának, amely a számítógépek alapvető lehetőségeihez kötődik: a folyamatok futtatásához és a szabályalapú szimbolikus manipuláció végrehajtásához. Azt állítja továbbá, hogy a videojátékok egyedülálló meggyőző erővel rendelkeznek, amely túlmutat a számítógépes meggyőzés más formáin. A videojátékok nem csupán a meglévő társadalmi és kulturális pozíciókat támogathatják, hanem maguk is képesek megbontani és megváltoztatni ezeket a pozíciókat, ami potenciálisan jelentős hosszú távú társadalmi változásokhoz vezethet. Bogost három olyan területet vizsgál, ahol a videojátékok meggyőzése már formát öltött és jelentős potenciált mutat: a politika, a reklám és a tanulás.
