Olvasói vélemények
Összegzés:A könyv az információelmélet közérthető bevezetéseként szolgál, különösen a matematikai és valószínűségi háttérrel rendelkezők számára. Foglalkozik az alapvető témákkal, szigorú matematikai magyarázatokat ad, és megoldásokkal ellátott feladatsorokat tartalmaz az önálló tanuláshoz. Néhány olvasó azonban elavultnak és túlságosan technikai jellegűnek találta, és nem biztos, hogy jól megfelel az újonnan érkezőknek vagy azoknak, akik interdiszciplináris kapcsolatokat keresnek.
Előnyök:⬤ Az információelmélet alapvető témáinak átfogó lefedése.
⬤ Önképzésre alkalmas feladatsorokkal és részletes megoldásokkal.
⬤ Világos és szigorú matematikai kifejtés.
⬤ Kerüli a felesleges népszerűsítéseket, és a témára összpontosít.
⬤ A valószínűségszámítás és a matematika alapszintű ismereteivel rendelkezők számára is hozzáférhető.
Hátrányok:⬤ Elsősorban az 50-es és 60-as évekből származó, elavult elméleteket és fogalmakat tartalmaz.
⬤ Túlságosan technikai jellegű lehet a kezdők vagy az interdiszciplináris betekintést keresők számára.
⬤ A sűrűn teleírt ábrák és táblázatok nehezen olvashatók.
⬤ A formázás és a megjelenítés elmarad a modern szabványoktól.
(16 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
Information Theory
Könyv tartalma:
A Claude Shannon és Norbert Wiener által az 1940-es évek végén kidolgozott információelmélet vagy statisztikai kommunikációelmélet a kommunikációs eszközök széles körének elméleti alapjaival foglalkozik: rádió, televízió, radar, számítógépek, távíró és más kommunikációs eszközök. Ez a könyv kiváló bevezetés az elmélet alapjául szolgáló matematikába.
A felsőfokú egyetemi hallgatók és elsőéves végzős hallgatók számára készült könyv három fő területet tárgyal: a csatornamodellek elemzését és a kódolási tételek bizonyítását (3., 7. és 8. fejezet).
Konkrét kódolási rendszerek tanulmányozása (2., 4. és 5. fejezet).
És az információforrások statisztikai tulajdonságainak tanulmányozása (6. fejezet). A tárgyalt témák között szerepel a zajmentes kódolás, a diszkrét memória nélküli csatorna, az erőfeszítéskorrigáló kódok, az információforrások, a memóriával rendelkező csatornák és a folytonos csatornák.
A szerző igyekezett az előfeltételeket minimálisra csökkenteni. A hallgatóknak azonban rendelkezniük kell alapvető valószínűségelméleti ismeretekkel. Némi mérték- és Hilbert-térelmélet is hasznos a 8. fejezet utolsó két szakaszához, amely az időkontinuus csatornákat tárgyalja. Egy függelék foglalja össze a Hilbert-tér hátterét és a sztochasztikus folyamatok elméletének e szakaszokhoz szükséges eredményeit. A függelék nem önálló, de arra szolgál, hogy az időkontinuus csatornák elemzéséhez szükséges néhány speciális eszközt pontosan meghatározzuk.
Az egyes fejezetek végén található, néhány eredmény eredetét jelző történeti jegyzeteken kívül a szerző 60 feladatot is mellékelt részletes megoldásokkal, ami a könyvet különösen értékessé teszi az önálló tanulmányozáshoz.
