Kashmir, Gujarat, and the Punjab: The Ancient and Modern History of India's Politically Divided States on the Border with Pakistan
*Képeket is tartalmaz.
*Inkluzív online forrásokat és bibliográfiát tartalmaz a további olvasáshoz.
Gudzsarát egyik legtörténelmesebb helyszíne egy történelmileg gazdag területen. Számos csoport és birodalom uralta vagy próbálta uralni Indiát, és Gudzsarát volt a régió legrégebbi, az Indus-völgyi civilizáció hatalmi központja. Gudzsarát India legnagyobb ősi birodalmában is meghatározó szerepet játszott. Az i. e. első évezred utolsó évszázadaiban a Földközi-tenger medencéjének és a Közel-Kelet nagy része közvetlenül vagy közvetve a hellenizmus befolyása alatt állt. A görögök terjesztették eszméiket Egyiptomban, Mezopotámiában és Perzsiában, és megpróbálták e régiók valamennyi népét egyetlen kormányzat alatt egyesíteni. Bár a hellenista királyságok némelyike a maga nemében erősnek bizonyult - különösen a ptolemaioszi Egyiptom és a Szeleukida Birodalom, amely fénykorában egész Mezopotámiát, a Levante nagy részét és Perzsia nagy részét magába foglalta -, egyetlen királyság sem bizonyult dominánsnak. A hellén királyságok harcoltak egymással az elsőségért, és még új területeket is megpróbáltak magukénak követelni, különösen keleten, az Indus folyón túl, azokon a területeken, amelyeket a görögök általánosságban Indiaként emlegettek. De ahogy a hellenisztikus görögök India gazdagsága felé fordították tekintetüket, egy dinasztia került hatalomra, amely az indiai szubkontinens nagy részét egyetlen király uralma alá helyezte.
A lakosság kevesebb mint 20 százalékát kitevő indiai muszlimok elkerülhetetlenül a hindu többség fölé kerekedtek, és ahogy a britek készültek megválni Indiától, a hinduk és muszlimok közötti ősi ellenségeskedések, amelyeket a világi és távoli brit kormányzat sokáig elfedett, ismét felszínre kerültek. Az így kialakult geopolitikai vita középpontjában Kasmír áll, amelyet gyakran a világ legszebb helyeként, de egyben a legveszélyesebb helyként is jellemeznek. Az északon a Karakorum-hegység, délen pedig a Himalája közé beékelődött Kasmír völgye mitikus szépségű hely, részben James Hilton Shangri-Lájának ihletője, és minden bizonnyal Dél-Ázsia egyik legérintetlenebb és legkedvesebb régiója. Ugyanakkor azonban történetesen a két nagy regionális hatalom, India és Pakisztán közötti elkeseredett konfliktus törésvonala is, mivel mindketten igényt tartanak a középső völgyre, valamint annak széles és hegyvidéki hátországára.
Bár az India és Pakisztán közötti konfliktus sokrétű, Pandzsáb mindig is nagy megosztottságot jelentett. A "Pandzsáb" szó a perzsa "Punj", azaz "öt" és a "b", azaz folyó szavakból származik, amelyek az "Öt folyó földje" szóval kombinálódtak. Ezek a folyók az Indus folyó öt fő mellékfolyója - a Jehlum, a Chenab, a Ravi, a Beas és a Sutlej. Ezek a folyók délnyugatra, a Himalája déli lejtőiről erednek, és a mai pakisztáni kikötővárostól, Karacsi várostól délre találkoznak az Arab-tengerrel. Ez az Indus folyó völgye, a világ néhány legrégebbi és legfejlettebb civilizációjának helyszíne. Pandzsábot a terület nevét adó öt folyó árterei határozzák meg, és ennek eredményeként Dél-Ázsia egyik legtermékenyebb régiója. India 1947-es felosztása óta azonban az "Öt folyó földje" némiképp félrevezető elnevezés, mivel a felosztás nemcsak Indiát, hanem Pandzsábot is felosztotta. Pandzsáb keleti része India tartománya maradt, míg a nyugati részét az újonnan létrehozott Pakisztánnak engedték át. Egybefüggő területként Pandzsáb megőrizte alapvető jellegét, de most az indiai Pandzsáb államnak csak két folyója van, a Beas és a Sutlej, a pakisztáni tartománynak pedig a Jhelum, a Csenab és a Ravi.
Kasmír, Gudzsarát és Pandzsáb: A Pakisztánnal határos, politikailag megosztott indiai államok ősi és modern története megvizsgálja a különböző régiókat, az ott élt különböző civilizációkat, és azt, hogy mi történt ott az elmúlt 5000 évben. Képekkel és irodalomjegyzékkel együtt úgy ismerheted meg Kasmírt, Gudzsarátot és Pandzsábot, mint még soha.
