Kritikus forradalmárok: Öt kritikus, aki megváltoztatta az olvasásunkat

Olvasói vélemények

A könyv öt befolyásos brit irodalomkritikust vizsgál, érvel kritikai jelentőségük mellett, és megvitatja az irodalomtudományhoz való hozzájárulásukat. Bár a könyvet dicsérik áttekinthetősége és lebilincselő írói stílusa miatt, sok olvasó úgy érzi, hogy hiányzik belőle az átfogó szerkezet és a kielégítő konklúzió.

** Világos és könnyen olvasható írás, amely az összetett gondolatokat is érthetővé teszi. ** Magával ragadó és humoros, a legfontosabb kritikusok gondolatainak éleslátó összefoglalása. ** Jól megválasztott kritikusok, akiknek hozzájárulása és hiányosságai informatív módon kerülnek megvitatásra. ** Kiemeli a kritikusok gondolatainak társadalmi kontextusát, és történelmi hátterükben gyökerezteti őket.

** Egyesek szerint a könyv kissé száraz, kanyargós és túlságosan tudományos. ** Hirtelen ér véget, összefoglaló következtetés vagy a tárgyalt kritikákról való elmélkedés nélkül. ** A kritikusok szerint Eagleton személyes elfogultságai, különösen marxista szemlélete, beárnyékolhatják elemzéseit. ** Néhány területen nem elég mélyreható, és fontos hiányosságok, különösen Raymond Williams vonatkozásában.

(7 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Critical Revolutionaries: Five Critics Who Changed the Way We Read

Könyv tartalma:

Terry Eagleton hatvan év távlatából visszatekint egy rendkívüli kritikai közegre, amely átalakította az irodalomtudományt

Az első világháború előtt a hagyományos irodalomtudomány elszigetelődött a társadalomtól. Az azt követő években a kritikusok egy fiatalabb generációja került előtérbe. Munkásságuk reakciót jelentett a nyelv elszegényedésére egy olyan kereskedelmi, haszonelvű társadalomban, amely egyre inkább a film, a reklám és a népszerű sajtó uralma alá került. Számukra az irodalomkritika a társadalmi bajok diagnosztizálásának eszköze volt, és létfontosságú erkölcsi funkciót töltött be.

Terry Eagleton T. S. Eliot, I. A. Richards, William Empson, F. R. Leavis és Raymond Williams életére és munkásságára reflektál, és az irodalomkritika egy olyan létfontosságú hagyományát tárja fel, amelyet ma az a veszély fenyeget, hogy elhanyagolják. Ez az öt kritikus a modern kor legeredetibb és legbefolyásosabb kritikusai közé tartozik, és a huszadik századi Nagy-Britannia egyik legjelentősebb szellemi formációját képviseli. Ez volt az irodalmi modernizmus fénykora, a változás és a kísérletezés időszaka - amelynek bravúrjai a kritikai elmélet fejlődését is ösztönözték.