Most már mindannyian tudományos szakértők vagyunk?

Olvasói vélemények

Harry Collins könyve a tudományos szakértelem és a tudományba vetett közbizalom összetettségét vizsgálja, kitérve az egyetemes szakértelem fogalmával kapcsolatos árnyalatokra a tudomány területén. Elemzésén keresztül megvizsgálja a szakértelem különböző típusai közötti különbséget, valamint a tudósok változó társadalmi megítélését, különösen a félretájékoztatás és a szkepticizmus nyomán.

A könyv éleslátó, jól megírt, és az összetett gondolatokat érthetően mutatja be. Sok recenzens érdekesnek és relevánsnak találta, különösen a tudományos szakértelem társadalmi vonatkozásait illetően. Közérthető, mégis informatív, így mind az általános olvasók, mind a tudományos tanulmányokban jártasak számára értékes. Collins sikeresen mutatja be a szakértelem különböző típusait, és feltárja a tudományos ismeretekbe vetett közbizalom kritikus kérdéseit.

Több olvasó túl rövidnek találta a könyvet, ami azt az érzést keltette, hogy nem mélyült el olyan mélyre, mint remélték. Néhány kritikus a nyelvezet bonyolultságát kifogásolta, ami miatt a laikusok vagy a fiatalabb közönség számára nehezen érthetővé váltak bizonyos fogalmak. Emellett néhányan az írói stílust nagyképűnek találták, és úgy vélték, hogy a szélesebb közönség számára is megközelíthetőbb lehetett volna.

(31 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Are We All Scientific Experts Now?

Könyv tartalma:

A hétköznapi emberek számára a tudomány régen tévedhetetlennek tűnt. A tudósok hősök voltak, akik önzetlenül kutatták a tudást a közjó érdekében.

A közelmúltban tudományos botrányok, csalások és kudarcok sorozata arra késztetett bennünket, hogy megkérdőjelezzük a tudomány elsőbbségét. Az olyan leleplezések, mint a Climategate vagy az MMR vakcina biztonságosságáról szóló viták megingatták a tudományba vetett bizalmunkat. Ebben a provokatív új könyvben Harry Collins megpróbálja helyreállítani a tudományos szakértelmet, és újra megerősíti a tudomány különleges státuszát.

A mindennapi tudományos munka zűrzavaros valósága ellenére hangsúlyozza a tudomány felsőbbrendű erkölcsi tulajdonságait, és elveti a tudományos közösségen kívüliek által tanúsított kétes "alapértelmezett" szakértelmet. Érvelése szerint a tudománynak példaként kell szolgálnia a hétköznapi polgárok számára, hogyan gondolkodjanak és cselekedjenek, és nem fordítva.