Language Policy in Superdiverse Indonesia
Indonézia nyelvi gazdagsága rendkívül sokszínű: egy becslés szerint 707 nyelvet, egy másik becslés szerint 731 nyelvet és több mint 1100 dialektust beszélnek, amelyeket több mint 600 etnikum beszél a szigetvilág 17 504 szigetén. A kisebb, helyben használt őshonos nyelvek a túlélésért küzdenek az indonéz nyelvvel, amely a nemzeti nyelv, a regionális lingua francas, a főbb őshonos nyelvek, az örökségi nyelvek, a jelnyelvek és a világnyelvek, mint az angol, az arab és a mandarin mellett, nem is beszélve az újonnan megjelenő nyelvi változatokról és a nyelvkeveredés gyakorlatáról. Hogyan kezeli a kormány ezeket a nyelveket a különböző területeken, például az oktatásban, a médiában, a munkahelyeken és a nyilvánosságban, miközben egyensúlyt teremt a nyelvek veszélyeztetettségével kapcsolatos aggodalmak és a globális közösségben való részvétel szükségessége között?
Subhan Zein azt állítja, hogy a szuperváltozatosság a kulcs e bonyolult kérdések és az ezekre adott bonyolult, vitatott és innovatív válaszok megértéséhez és értékeléséhez az Indonéziában fennálló összetett, dinamikus és policentrikus szociolingvisztikai helyzetben, amelyet ő szuperglossziaként fogalmaz meg. Ez lehetőséget kínál számunkra, hogy a felemelkedőben lévő nyelvi és szuperváltozatossági perspektíván keresztül mélyebben elmélyedjünk egy ilyen kontextusban.
Zein megvizsgálja a nyelvpolitikai diskurzust uraló, újonnan megjelenő témákat, köztük a státusz, presztízs, korpusz, elsajátítás, művelés, nyelvváltás és nyelvi veszélyeztetettség, revitalizáció, nyelvi népirtás és imperializmus, többnyelvű oktatás, személyzeti politika, transzlanguaging, családi nyelvpolitika és globális angol. Ezeket az aktuális területeket Indonézia bonyolult szociokulturális, politikai és vallási hátterének, valamint a regionális autonómia megvalósításának összefüggésében, integráltan és kritikusan tárgyalja. Ennek során Zein meghatározza a nyelvpolitikai stratégiákat, amelyek segítik a tudományos és politikai döntéshozatalt, miközben referenciakeretet biztosít a világ más részein a szuperváltozatosság perspektívájának átvételéhez a nyelvi politikában.
