Politika és esztétika

Olvasói vélemények

A könyv ösztönző bevezetést nyújt Jacques Rancière francia politikai filozófus gondolataiba, a munkások emancipációjának, a politika és a művészet kapcsolatának, valamint a demokrácia összetettségének témáira összpontosítva. Rancière gondolatait lebilincselő interjúformátumban mutatja be, így az összetett filozófiai gondolatok könnyebben hozzáférhetővé válnak, bár a teljes megértéshez szükség lehet némi kontextusra.

A könyvet élvezetesnek, éleslátónak és izgalmas olvasmánynak írják le. Mélyen foglalkozik az osztály, a politika és a művészi kifejezésmód témáival, és gondolatébresztő vitákra ösztönöz. A beszélgetéses formátumot dicsérik, mivel az összetett gondolatokat könnyebben hozzáférhetővé és érthetőbbé teszi. Ajánljuk azoknak, akik a társadalmi konfliktusok és a modern filozófiai viták mélyebb megértését keresik.

Egyes olvasók a könyv tartalmát sűrűnek és kihívásnak találhatják, és politikai filozófiai háttértudásra lehet szükségük. Az interjúformátum azt a benyomást keltheti, mintha egy folyamatban lévő beszélgetésbe sétálnánk bele, ami további kontextust igényelhet Rancière gondolatainak teljes megértéséhez. Emellett a könyvből hiányzik a társadalmi reformok konkrét terve, ami egyes olvasókban hiányérzetet kelthet.

(4 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Politics and Aesthetics

Könyv tartalma:

Ebben a könyvben a nagy hatású filozófus, Jacques Ranci re Peter Engelmannal beszélgetve a politika és az esztétika közötti tartós kapcsolatot vizsgálja, és azt állítja, hogy az esztétika a társadalmi és politikai felfordulások alapvető alapja.

Ranci re a strukturalista marxizmus elutasításától kezdve felvázolja gondolkodásának fejlődését a munkások emancipációjáról szóló korai tanulmányaitól az irodalommal, a filmmel és a képzőművészettel kapcsolatos legújabb munkáihoz. Ahelyett, hogy az esztétikát a művészet vagy a szépség szemlélésének szűk keretei között tárgyalnánk, Ranci re amellett érvel, hogy az esztétika a „tapasztalati rendszerünk” egészének alapját képezi. Megmutatja, hogy a politikai viszonyok hogyan fejlődnek ki az érzéki tapasztalatból, ahogy az egyéni érzések és észlelések a közösség egészének ügyévé válnak. Mivel a politika az „érzéki megosztottságból” ered, az esztétikai tapasztalat radikálisan emancipatorikus és egalitárius eszközzé válik e rend megzavarására és a politikai valóság átalakítására.

Ez a rövid könyv, amely az aktuális művészeti gyakorlatokból és társadalmi mozgalmakból eredő emancipatorikus politika új formáit vizsgálja, mindazok számára vonzó lesz, akiket érdekel a kortárs művészet, az esztétika, a filozófia és a politikaelmélet.