Értékelés:
Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 5 olvasói szavazat alapján történt.
Full Throttle Heart: The Rapture & Ecstasy of Nietzsche's Dionysian Worldview
Friedrich Nietzsche (1844-1900) filozófiájának kritikai oldala a modernitás ellen irányult: úgy vélte, hogy a modernizációval együtt járt a "legmagasabb" és "legnemesebb" embertípusok és az őket kitermelő társadalmi feltételek elvesztése. Nietzsche filozófiájának pozitív oldala az antik görög kultúra világképének visszaszerzésére irányult. Bármennyire is összefüggéstelennek tűnik Nietzsche filozófiájának kritikai oldala, filozófiájának pozitív oldala következetes; így a pozitív oldal mindkét oldalt koherensebbé teheti. Az emberiség modernitásba való degenerálódásának történetét nyomon követve Nietzsche arra jutott, hogy Arisztophanész Euripidész és Szókratész elleni panaszait a nyugati kultúra meredek hanyatlásának eredeti kinyilatkoztatásaként ismerje fel. Más szóval, Euripidész filozófiája olyan világképhez vezet, amelyben az emberi méltóság leértékelődik, Szókratész filozófiája pedig olyan világképhez, amelyet a nihilizmus alkot. Az emberiség történelmében elfoglalt dekadens modern helyzetünket tekintve az ókori görögök eredeti nyugati világnézetét talán nehéz elképzelni. Nietzsche mégis felfedezte, hogy az, ahogyan az ókori görögök a tragédiát értették, elárulja, hogyan értették meg a létet, és hogyan éltek a hiteles nemesség méltóságával. Az ókori görög kultúra tisztelte azt az érzést, hogy a létezést isteni erők irányítják - olyan erők, amelyek meghaladják a halandók erejét.
Hasonlóképpen, az olyan egzisztenciális misztériumok, mint a sors, a halál és a szerelem, meghaladják a teljes felfogóképességünket, és - amint azt a bennünket lehengerlő képességük is bizonyítja - valamilyen módon isteniséggel járnak együtt. Nietzsche szerint tehát az ókori görögök azért tudtak hiteles közösségben létezni az ilyen isteni erőkkel, mert a görögöknek nemes viszonyuk volt saját halandóságukhoz. Ezt a tragédiával kapcsolatos nézőpontjukból lehet elképzelni, és Nietzsche ezt az ókori görög létszemléletet "dionüszoszi világnézetnek" nevezte. Az ókori görögök szerint: Az idő egy kör, Dionüszosz egy isten, és az "isten" "az, ami egy világot megvilágít". Így egyfelől az általános válasz, amelyet a dionüszoszi világnézet a lét Örökös Visszatérésére vonatkozóan követel, beleértve természetesen a tragikumot is, filozófiailag Amor Fati néven jellemezhető. Másrészt a Teljes szívvel jellemzi az Amor Fati sajátos megtapasztalását a tragédiára adott válaszként: egy olyan válasz, amely a dionüszoszi világnézetet erősíti meg azáltal, hogy a tragédiát az isteni affektivitás elragadtatásaként és eksztázisaként éli meg. A könyv három részre tagolódik. Az első rész, a "Hogyan olvassuk Nietzschét", Nietzsche filozófiáját kellően következetesnek mutatja be, hogy az olvasó képes legyen Nietzsche írásainak bármelyik passzusához fordulni, és eligazodni.
A második rész az első kiadás froclizó, tobzódó és buzdító dithirambusait annak a belátásnak a fényében mutatja be, hogy a dionüszoszi világkép Nietzsche filozófiájának egységesítő elve. Ez magában foglalja a dionüszoszi misztériumok tárgyalását Platón dialógusaihoz és az eleuszi misztériumokhoz való viszonyukban. Végül a könyv harmadik része Scalambrino fordításában közli Nietzsche 1889 januárjában írt úgynevezett "Őrült leveleit".
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)
