Értékelés:
A könyv leegyszerűsítő képet nyújt Pandzsáb történelméről, de kritika éri a félrevezető cím, a szegényes tudományosság és az elfogult elbeszélés miatt. Számos recenzens csalódottságának ad hangot a Pandzsábra összpontosító érdemi tartalom hiánya miatt, és egyesek szerint a könyv csak az alapvető beszámolók miatt lehet vonzó a fiatalabb olvasók számára.
Előnyök:Egyes olvasók szerint a könyv jó Punjab történelmének gyors áttekintésére, és alkalmas középiskolai projektekhez.
Hátrányok:A nyomtatási méret túl nagy, ami megnehezíti az olvasást. A könyv minimális információt tartalmaz kifejezetten Pandzsábról, nagyrészt India vagy a brit történelemről szól, számos hibát és téves információt tartalmaz, elfogultnak tartják, és sokan úgy vélik, hogy rossz minőségű forrás, amely nem éri meg az árát.
(10 olvasói vélemény alapján)
The Punjab: The History of the Punjabis and the Contested Region on the Border Between India and Pakistan
*Képeket is tartalmaz.
*Kortárs beszámolókat tartalmaz.
*Inkluzív online forrásokat és bibliográfiát tartalmaz a további olvasáshoz.
Brit India végül a szárazföld mintegy 54 százalékát és a lakosság 77 százalékát foglalta magába. Mire a britek elkezdték fontolgatni az Indiából való kivonulást, 565 hercegi államot ismertek el hivatalosan, emellett több ezer zamindari és jagir létezett, amelyek tulajdonképpen feudális birtokok voltak. Az egyes hercegi államok rangját az határozta meg, hogy hány ágyúval tisztelegtek egy-egy herceg tiszteletére rendezett ünnepségen. Ez a kilenc ágyútól a huszonegy ágyúig terjedt, és nagyon sok esetben egyáltalán nem is tisztelegtek.
A hercegi államokban viszonylag egyenletesen oszlottak meg az ősi muszlim és hindu dinasztiák, de figyelembe véve a muszlimok kisebbségi helyzetét Indiában, a muszlimok aránytalanul nagy arányban voltak képviselve. Ez hajlamos volt arra, hogy a muszlimok ugyancsak aránytalanul nagy részt kapjanak abból, amit a helyi vezetőkre ruháztak, és ez a nagyhatalmú muszlim vezetőket hasonlóan egyenlőtlen befolyást gyakoroltak a brit politikára.
Ezért logikus, hogy amikor India a második világháború után megkezdte a visszaszámlálást a függetlenség felé, az indiai muszlim vezetés aggodalmát kezdte kifejezni az általános választójog és a többségi uralom kilátása miatt. A lakosság kevesebb mint 20 százalékát kitevő indiai muszlimok elkerülhetetlenül a hindu többség fölé kerekedtek volna, és ahogy a britek arra készültek, hogy megváljanak Indiától, a hinduk és muszlimok közötti ősi ellenségeskedések, amelyeket a világi és távoli brit kormányzat sokáig elfedett, ismét felszínre kerültek.
Bár az India és Pakisztán közötti konfliktus sokrétű, Pandzsáb mindig is nagy megosztottságot jelentett. A "Pandzsáb" szó a perzsa "Punj", azaz "öt" és a "b", azaz folyó szavakból származik, amelyek az "Öt folyó földje" szóval kombinálódtak. Ezek a folyók az Indus folyó öt fő mellékfolyója - a Jehlum, a Chenab, a Ravi, a Beas és a Sutlej. Ezek a folyók délnyugatra, a Himalája déli lejtőiről erednek, és a mai pakisztáni kikötővárostól, Karacsi várostól délre találkoznak az Arab-tengerrel. Ez az Indus folyó völgye, a világ néhány legrégebbi és legfejlettebb civilizációjának helyszíne.
Pandzsábot a terület nevét adó öt folyó árterei határozzák meg, és ennek eredményeként Dél-Ázsia egyik legtermékenyebb régiója. India 1947-es felosztása óta azonban az "Öt folyó földje" némiképp félrevezető elnevezés, mivel a felosztás nemcsak Indiát, hanem Pandzsábot is felosztotta. Pandzsáb keleti része India tartománya maradt, míg a nyugati részét az újonnan létrehozott Pakisztánnak engedték át. Egybefüggő területként Pandzsáb megőrizte alapvető jellegét, de most az indiai Pandzsáb államnak csak két folyója van, a Beas és a Sutlej, a pakisztáni tartománynak pedig a Jhelum, a Csenab és a Ravi.
A Pandzsáb: A pandzsábiak története és a vitatott régió az indiai-pakisztáni határon című könyv a régiót és a pandzsábiak eredetét vizsgálja, valamint azt, hogyan vált a világ egyik legvitatottabb pontjává. Képekkel és irodalomjegyzékkel együtt úgy ismerheted meg a Pandzsábot, mint még soha.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)