Törökország tömör története: Törökország története és öröksége az ókortól napjainkig

Eredeti címe:

A Concise History of Turkey: The History and Legacy of Turkey from Antiquity to Today

Könyv tartalma:

*Képeket is tartalmaz.

*Bibliográfiát tartalmaz a további olvasáshoz.

Csak az 1930-as évek ásatásai során sikerült először tanulmányozni számos olyan ereklyét, domborművet és agyagtáblát, amelyek oly sok információt nyújtanak a perzsa életről. A régészeti leletek, az ókori szövegek és a történészek új generációjának munkája révén ma már képet alkothatunk erről a figyelemre méltó civilizációról és fővárosukról. Bár a város elpusztult, a perzsák öröksége fennmaradt, még akkor is, ha a Nyugat számára többnyire rejtélyesek maradtak, és közel sem értik őket olyan jól, mint a görögöket, a rómaiakat vagy az egyiptomiakat. Bizonyos értelemben az Akhaimenida Perzsa Birodalom az ókori civilizáció legmaradandóbb rejtélyei közé tartozik.

Természetesen az egyik ok, amiért a perzsákra nem úgy emlékeznek, mint a görögökre, az a görög-perzsa háborúk befejezésének módja. Az ókori görögöket régóta a modern nyugati civilizáció ősatyjának tekintik, de Athén aranykora és a görög befolyás elterjedése az ismert világ nagy részén csak annak köszönhetően következett be, hogy a görögök győztek a történelem két legfontosabb háborújában. Kr. e. 491-ben, a Hellészponton keresztül történt sikeres trákiai inváziót követően Dareiosz perzsa császár követeket küldött a főbb görög városállamokhoz, köztük Spártához és Athénhoz, akik földből és vízből készült zálogokat követeltek a behódolás jelképeként, de Dareiosz nem éppen a kívánt választ kapta. Hérodotosz szerint híres Históriáiban: "Xerxész azonban sem Athénba, sem Spártába nem küldött hírnököket, hogy föld ajándékát követeljék, mégpedig azért, mert a korábbi időkben, amikor Dareiosz éppen e célból küldött, az egyik nép a követelést megfogalmazó férfiakat gödörbe, a többieket pedig kútba dobta, és meghagyta nekik, hogy onnan vegyenek földet és vizet, és vigyék a királyhoz".

Geopolitikai szempontból a középkor talán legmeghatározóbb eseménye Konstantinápoly 1453-as sikeres oszmán ostroma volt. A város már a 4. században császári főváros volt, amikor Nagy Konstantin ide helyezte át a Római Birodalom hatalmi központját, és ezzel gyakorlatilag az ókor legnagyobb birodalmának két, majdnem egyformán erős felét hozta létre. Konstantinápoly még azután is a Bizánci Birodalom fővárosa maradt, hogy a Római Birodalom nyugati fele az 5. század végén összeomlott. Természetesen az Oszmán Birodalom is Konstantinápolyt használta birodalma fővárosaként, miután hódításukkal ténylegesen véget vetettek a Bizánci Birodalomnak, és stratégiai fekvésének köszönhetően évekig kereskedelmi központ volt, és ma is az, török nevén Isztambul.

Konstantinápoly elfoglalását követően az Oszmán Birodalom a következő évszázadokban tovább növelte méretét, hatalmát és befolyását, és Kelet-Európával ütközve a világ egyik legfontosabb geopolitikai szereplőjévé vált. Ez a felemelkedés csak a 19. században kezdett igazán csökkenni.

Az összeomlását megelőző időszakban az Oszmán Birodalom a kor két egymással versengő világhatalma, Anglia és Franciaország közötti növekvő rivalizálás középpontjában állt. A két hatalom egy hanyatló birodalom felett érvényesítette befolyását, amelynek története éppúgy Európában, mint Ázsiában rögzült. Bár a két hatalomnak nagy szerepe volt az Oszmán Birodalom végső vereségében és összeomlásában, a "keleti kérdésként" ismerté vált kérdéssel - az Oszmán Birodalom sorsával - kapcsolatos álláspontjukat azonban nem az egyértelmű ellenségeskedés jellemzi. Anglia és Franciaország is talált időnként okot arra, hogy meghosszabbítsa Európa beteg emberének életét, amíg végül közös ellenségeik oldalára állt. Oroszország álláspontja az Oszmán Birodalommal szemben sokkal egyértelműbb.

A felemelkedő ázsiai és európai hatalmak az oszmánokat riválisnak tekintették, akit több mint 300 éven keresztül igyekeztek megfékezni, megosztani és végül megsemmisíteni a régi ellenféllel szemben indított háborúk sorozatában.