A böjt tudománya és művészete

Olvasói vélemények

A böjtről szóló könyv nagyrészt pozitív kritikákat kapott, és dicsérik a böjt előnyeiről szóló átfogó és informatív tartalmát. Sok olvasó találja tanulságosnak és létfontosságú forrásnak a böjt egészségre gyakorolt gyakorlatának és hatékonyságának megértéséhez. Ugyanakkor kritika érte a könyv formázását, különösen a kis betűméretet és a szerző hosszadalmas stílusát illetően.

⬤ Felvilágosító és átfogó
⬤ a böjtről máshol nehezen fellelhető információk sokaságát nyújtja
⬤ hatékonyan magyarázza el a böjt előnyeit
⬤ sok olvasó értékeli a böjtöt támogató megközelítését
⬤ ösztönzi a mentális és fizikai egészséget
⬤ a böjtirodalom klasszikusának számít.

⬤ A szerzőt hosszadalmasnak és kissé ismétlődőnek írják le
⬤ egyes információk elavultnak tűnhetnek
⬤ a kis betűméret néhány olvasó számára nehézséget okoz
⬤ a tartalom szervezése nem mindig koherens.

(53 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

The Science and Fine Art of Fasting

Könyv tartalma:

Herbert M. Shelton 1934-ben megjelent A böjt tudománya és művészete című könyvében vázolta fel elméletét, miszerint a böjt a gyógyulás elősegítésének kulcsfontosságú eleme. A könyvben megfogalmazott elképzelések szembemennek azzal a jól ismert hagyományos bölcsességgel, hogy a betegeknek enniük kell, hogy "fenntartsák az erejüket", és azt állítja, hogy a böjtölés az életritmus természetes része. Shelton könyve felvázolja ennek a gyakorlatnak a történetét, és részletesen elmagyarázza a következőket: mi a böjt, a böjt célja, hogyan lehet sikeresen böjtölni, az időszakos böjt a gyógyulás érdekében, és általában a böjt előnyei.

Shelton a genetikai elmélet és a modern orvostudomány megjelenése előtt írta ezt a könyvet. A korában kritizálták a nézeteit, és még jogi szankciókkal is szembe kellett néznie, amiért közzétette a nézeteit. A modern tudomány azonban ma már kezdi bebizonyítani, hogy egyes esetekben az elméletei helytállóak voltak. A kalóriakorlátozásról többször kimutatták, hogy növeli az állatok élettartamát, és kutatók, mint például David Sinclair a Harvard Egyetemről, felfedezték azokat a sejtes és genetikai mechanizmusokat, amelyek az ilyen technikákra reagálnak.

Shelton szerint, amikor valaki böjtöl, az energiát, amely általában az evésre és az emésztésre megy, inkább az egészség és a jólét előmozdítására irányítja át. A böjt a szervezet anyagcseréjének "visszaállítására" szolgáló módszerként működik, és számos alkalmazási területe van. Shelton a böjtöt két különböző időszakra osztotta: evés és tartózkodás. Mindkét időszakot ugyanazon folyamat létfontosságú aspektusának tekinti.

Shelton gyerekként a családja farmján megfigyelte, hogy az állatok tartózkodnak az ételtől, ha idegesek, sebesültek, betegek, vagy egyszerűen csak nem éhesek. Shelton ezt a viselkedést a túlélés eszközeként értelmezte. Az embernek, mint az organikus világ részének, számos oka van arra, hogy utánozza ezt a viselkedést, és a történelem során mindvégig így tett - amint azt a világ különböző vallási gyakorlataiban láthatjuk. Shelton a böjtölés célját olyan természetes eseménynek tekintette, amely gyógyító és helyreállító előnyöket generál. Az állatokhoz hasonlóan Shelton is úgy vélte, hogy az ételtől való tartózkodás néha hasznosabb, mint annak fogyasztása. Több mint 10 000 éven át alkalmazták a böjtöt az emberi betegségek enyhítésére. Könyvében Shelton anekdotikus bizonyítékokat közöl arról, hogy az emberek 60 napos vagy annál hosszabb ideig böjtöltek, és bemutatja, hogy ez a gyakorlat számos betegséget, például epilepsziát, tífuszt, szürkehályogot és elhízást gyógyított.

30 év alatt Shelton 25 000 böjtöt tartott, három naptól több mint két hónapig. Az elvégzett vizsgálatok során Shelton azt tapasztalta, hogy a vörösvértestek száma megnövekedett a böjt alatt, és hogy általános fiatalodás következett be. Azt állítja, hogy a gyakorlatot alkalmazó betegeknél a sebek és a különböző szervrendszerek gyors gyógyulását figyelte meg. Egy esetben egyetemi hallgatók egy csoportja egy hétig tanult étkezés nélkül, és figyelemre méltó javulást mutatott teljesítményükben. Azt állította, hogy szenvedélybetegek is enyhülést találtak a böjtölés által, és más mentális állapotok is javulást mutattak a módszerei által. Herbert M.

Shelton és munkái ma is népszerűek az alternatív gyógyászatban, különösen a böjt és a helyreállító kezelés területén.