Eredeti címe:
Astride the Abyss of War and Revolutions: Articles 1914-1922
Könyv tartalma:
A jelen szöveg, "Astride the Abyss of War and Revolutions: Articles 1914-1922" a jeles orosz vallásfilozófus, Nyikolaj Berdjajev 98 cikkéből álló terjedelmes szbornik/gyűjtemény (számszerűen a művei teljes korpuszának mintegy 20%-a) első angol fordítása és kiadása, amely olyan társadalmi, politikai, kulturális és vallási kérdésekkel foglalkozik, amelyek modern világunk számára továbbra is nagy jelentőséggel bírnak.
A tárgyalt történelmi időszak átfogja Oroszország belépését az első világháborúba, a háborús erőfeszítések fenntartásának kihívásait, a régi rendszer összeomlását a Raszputyinizmus rothadása alatt, valamint az ezt követő két 1917-es "orosz forradalmat". Az első a "februári forradalom" volt, a háborús Oroszország eredendően instabil kísérlete arra, hogy Kerenski ideiglenes kormánya alatt demokratikus köztársaságot hozzon létre, a szabadság, a "szó és a gondolat szabadságának" rövid pillanatát, amelyet viszont aláásta a forradalom folyamatos "elmélyítésére" irányuló ideológiai társadalmi agitáció, nem csupán politikai, hanem társadalmi szempontból is. Berdjajev azt állítja, hogy nem lehet igazi "társadalmi forradalom" az emberi személy radikális belső átalakulása nélkül; a forradalom mint olyan destruktívan nem teremtő folyamat, és csak a régi méreg új köntösben való folytatását tükrözi. Oroszország a forradalmi hevület alatt csupán lecserélte Raszputyint Leninre, és a pogrommán gondolkodású fekete százas mentalitást egy pogrommán gondolkodású vörös százas mentalitásra...
Az 1917-es második "orosz forradalom", az "októberi forradalom" Lenin bolsevik-marxista puccsával következett be. Szövegünk már akkor is utal arra a híresztelésre, hogy Németország keze van abban, hogy Lenint Oroszországra kényszerítette, hogy szabotálja a háborús erőfeszítéseket. Lenin kommunizmusa a szabadság helyett a "proletariátus diktatúráját" hirdette. Közhely, hogy a forradalmak végül felemésztik a létrehozóikat, akár 1939-ben Sztálin alatt, akár az évszázados oroszországi forradalmi mozgalmakban, amelyek végső tetőpontjukat és végüket a véres anarchia és polgárháború éveiben látták. Berdjajev e későbbi időszakából származó írásainak nagy része csak külföldön jelenik meg, 1922-es oroszországi száműzetésével, -- mint például tüzes kötete, "Az egyenlőtlenség filozófiája".
Jelen írásunk az első világháború, a "Nagy Háború" iránti jelenlegi centenáriumi érdeklődés részének tekinthető, és annak tragikus utóhatásai, maradványhatásai, amelyek a későbbi traumatikus eseményeken keresztül tovább rengették a modern élet nyugalmát.
Mint minden klasszikus tragédia dinamikájában, és a történelmi visszatekintéssel megajándékozva, a rettegés bénultsága gyötör bennünket a közelgő végzetes katasztrófák miatt, és így osztozunk a katarzis gyógyító folyamatában. Berdjajev proaktívan és kreatívan érti meg az "Isten-emberiség" orosz vallásfilozófiai témáját, amely a személy ontológiai fogalmán alapul, a spirituális mélységben lévő autentikus szabadságban. Berdjajev szimpátiája N. F. Fedorov gondolatával az "Örök Emlékezetet" sugallja mindazoknak, akik elpusztultak, hogy életük és küzdelmük nem volt hiábavaló, és utat nyit a modern emberben rejlő elidegenedés meghaladásához.
A jelen szöveg, valamint az "frsj Publications" impresszuma alatt megjelent többi könyv "tartalomjegyzéke" megtalálható a berdyaev.com, qv. weboldalon. Ez egy újabb kiadvány az orosz vallásfilozófia elsődleges szövegeinek 1. angol fordításban való közlésére irányuló sorozatunkból.
