A munkaösztön és az iparművészet helyzete

Olvasói vélemények

Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 3 olvasói szavazat alapján történt.

Eredeti címe:

The Instinct of Workmanship and the State of the Industrial Arts

Könyv tartalma:

"Az alábbi munka megkísérli elemezni az ipari használat és a szokás, valamint azon egyéb intézményi tények közötti összefüggéseket, amelyek a civilizáció bármely szakaszát alkotják. Feltételezzük, hogy a kultúra növekedése során, akárcsak annak jelenlegi fenntartásában, a technológiai használat és szokás tényei alapvetőek és meghatározóak, abban az értelemben, hogy a civilizáció hatókörét és módját a technológiai vonatkozáson kívül más tekintetben is megalapozzák és meghatározzák, de nem olyan értelemben, hogy kizárják vagy figyelmen kívül hagyják azt a mértéket, amelyben bármely adott civilizáció ezen egyéb konvenciói a maguk részéről reagálnak az ipari művészetek állapotára.

Az elemzés a modern tudomány materialista feltevéseiből indul ki, de anélkül, hogy sértené azt a mögöttes kérdést, hogy ez a materialista felfogás metafizikai alaptételként tekintve milyen mögöttes kompetenciával bír. A vizsgálat egyszerűen elfogadja az anyagtudomány ezen mechanisztikus feltevéseit az adott cél érdekében, mivel ezek nyújtják a jelenleg elfogadható megoldási feltételeket minden ilyen jellegű tudományos probléma számára az e tárgykörre vonatkozó előfeltevések jelenlegi állapotában..." (Előszó) Thorstein Veblen (1857-1929) amerikai közgazdász és szociológus volt. A kapitalizmus szellemes kritikusaként ismert.

Veblen a "feltűnő fogyasztás" eszméjéről híres. A feltűnő fogyasztás, a "feltűnő szabadidővel" együtt, a gazdagság demonstrálására vagy a társadalmi státusz jelölésére szolgál.

Veblen a koncepciót legismertebb könyvében, A szabadidőosztály elméletében fejti ki. A közgazdasági gondolkodás történetében Veblent az intézményi közgazdaságtan mozgalom vezetőjének tekintik.

Veblennek az "intézmények" és a "technológia" közötti megkülönböztetését a mai közgazdászok még ma is a vebleni dichotómiának nevezik.