Az üzleti vállalkozás elmélete

Olvasói vélemények

A kritikák együttesen kiemelik Thorstein Veblen „The The Theory of Business Enterprise” című művét, mint történelmileg jelentős és gondolatébresztő művet, amely ma is releváns a gazdasági és vállalati dinamika megértésében. Míg sokan dicsérik meglátásait és innovatív perspektíváit, néhányan kritizálják kihívást jelentő olvashatóságát és ismétlődő jellegét.

⬤ Forradalmi és elgondolkodtató betekintést nyújt a közgazdaságtanba.
⬤ Rendkívül fontos a mai gazdasági kérdések szempontjából.
⬤ Kiterjedt elemzéssel rendelkező, kötelezően olvasandó klasszikusnak nevezik.
⬤ Magával ragadó és átfogó, egyedülállóan amerikai szemlélettel.
⬤ Kiemeli az olyan fontos fogalmakat, mint a feltűnő fogyasztás és az ipari rendszer hatásai.

⬤ Egyesek szerint Veblen írói stílusa és gondolatai ismétlődőek.
⬤ A könyvet eleinte nehezen olvashatónak tartják.
⬤ Egyes kiadások nyomdahibákat tartalmaznak.
⬤ Türelmet és időt igényelhet a teljes megértéshez és megértéshez.

(16 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

The Theory of Business Enterprise

Könyv tartalma:

Thorstein Veblent a Fortune magazin egyszer úgy jellemezte, mint "Amerika legbriliánsabb és legbefolyásosabb kritikusa a modern üzleti életnek és az üzleti civilizáció értékeinek", és bölcsessége és gyakran száraz, szatirikus szellemessége ma is nyilvánvaló. Az először 1904-ben megjelent The The Theory of Business Enterprise (Az üzleti vállalkozás elmélete) című művében a vállalati visszaéléseket és a kapzsiságot ostorozza, amely korának rablóbáróit sarkallta.

Ha mindez egy évszázaddal később ismerősen hangzik, az a bizonyíték arra, hogy Veblen kritikája a vállalati világgal szemben időtálló, és ma is könnyedén felismerné a rossz cselekedeteket. A modern olvasók értékelni fogják ezt az újbóli bemutatkozást az egyik legnagyobb gazdasági gondolkodónak. THORSTEIN BUNDE VEBLEN (1857-1929) amerikai közgazdász és szociológus a Carleton College-ban, a Johns Hopkins Egyetemen és a Yale Egyetemen tanult.

Ő alkotta meg a "feltűnő fogyasztás" kifejezést. Leghíresebb művei közé tartozik A szabadidőosztály elmélete (1899), A birodalmi Németország és az ipari forradalom (1915) és A felsőoktatás Amerikában: A Memorandum (1918).