A szabadidős osztály elmélete

Olvasói vélemények

Thorstein Veblen „A szabadidőosztály elmélete” című művéről szóló kritikák kiemelik, hogy a könyv sűrű és időnként szövevényes prózája ellenére is éleslátóan vizsgálja a társadalmi státuszt és a fogyasztói magatartást. Miközben sok olvasó dicséri Veblen egyedi nézőpontját és a kortárs kérdésekkel kapcsolatos relevanciáját, rámutatnak a bonyolult írásmód és az egyes kiadásokban található rossz nyomtatási minőség miatti olvasási nehézségekre is.

⬤ A társadalmi-gazdasági viselkedés és a státuszkeresés éleslátó elemzését kínálja.
⬤ Olyan egyedi fogalmakat tartalmaz, mint a „feltűnő fogyasztás” és a „feltűnő pazarlás”.
⬤ Veblen stílusa sokak szerint magával ragadó, gondolatai pedig még ma is aktuálisak.
⬤ A megfizethetőséget kereső olvasók számára kedvező árú kiadások állnak rendelkezésre.
⬤ A társadalomfilozófia klasszikus műveként írják le.

⬤ Sűrű és archaikus prózája nyomasztó és nehezen olvasható lehet.
⬤ Sok kiadásban rendkívül kicsi a betűméret, ami szinte olvashatatlanná teszi őket.
⬤ Egyes olvasók a tartalmat ismétlődőnek vagy bonyolultnak találják, és a gondolatok megértése nagy figyelmet igényel.
⬤ Nem minden kiadás rendelkezik olyan tudományos apparátussal vagy formázással, amely méltó a szöveghez.

(89 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

The Theory of the Leisure Class

Könyv tartalma:

„Korának leglenyűgözőbb szatirikusa.” -- Time Magazine.

Ez a könyv pusztító szatirikus szellemességgel vizsgálja a „feltűnő fogyasztás” (Veblen által kitalált) kifejezés által sugallt ürességet és hamisságot, és leleplezi az ízlés, a műveltség, az öltözködés és a kultúra számos dédelgetett normájának ürességét. Eredeti, 1899-es megjelenése óta a mű a társadalmi és gazdasági gondolkodás és politika klasszikusává vált, és a közgazdaságtanon kívül is széles körben érezhető hatást gyakorolt.

Veblen szerint a társadalom sekélyessége és felszínessége abból a tendenciából fakadt, hogy az igazi teljesítmény a hivalkodó gazdagság és státusz elérésében rejlik. E tézis kidolgozása során nyomon követi a tulajdon és a tulajdon eredetét és fejlődését, rendkívüli betekintést nyújt a fogyasztói társadalom jelenségébe, az osztályszerkezet kialakulásába, a szabadidő növekedéséhez, valamint ahhoz, hogy a modern társadalmi célok hogyan alapulnak a pénzbeli törekvéseken és eredményeken.

Diákok, szociológusok, történészek, közgazdászok - bárki, akit érdekelnek az emberek motívumai és viselkedése a nagy társadalmi kontextusban - több mint egy évszázaddal első megjelenése után is aktuálisnak és olvasmányosnak találják ezt az időtálló vizsgálatot. Minden gondolkodó ember könyvtárában ott a helye.