A szabadidős osztály elmélete

Olvasói vélemények

Thorstein Veblen The Theory of the Leisure Class című műve kritikus és éleslátó elemzést nyújt a fogyasztói társadalom és a gazdagok által diktált társadalmi normák hatásairól. Az olvasók nagyra értékelik Veblen egyedi nézőpontját és sűrű írásmódját, bár sokan archaikusnak és követendőnek találják a prózát. A könyv témái, többek között a feltűnő fogyasztás és a pazarlás, a mai kor kérdéseivel rezonálnak, így a könyv még egy évszázaddal később is aktuális. Egyes kiadások azonban rossz nyomdai minőségben jelennek meg, ami megnehezíti az olvasást.

⬤ Egyedülálló és éleslátó elemzést nyújt a fogyasztásról és a társadalmi normákról.
⬤ Rávilágít a feltűnő fogyasztás és a vagyonjelzés ma is aktuális fogalmaira.
⬤ Sok olvasó dicséri Veblen magával ragadó és szardónikus írói stílusát.
⬤ Értékes a vagyonnal és a társadalmi státusszal kapcsolatos történelmi és kortárs kérdések megértéséhez.
⬤ Magas színvonalú tartalom, amely intellektuális kihívások elé állítja az olvasót.

⬤ Sűrű, archaikus és időnként szövevényes próza, amely túlságosan megterhelő lehet.
⬤ Egyes kiadások rendkívül kis betűméretűek, ami szinte olvashatatlanná teszi őket.
⬤ Veblen írásmódja egyes olvasók számára fárasztónak vagy nehézkesnek tűnhet.
⬤ Az összetett fogalmak időnként homályos vagy leegyszerűsített magyarázatai.
⬤ Néhány kritika Veblen nézeteivel kapcsolatban, különösen a nemekkel és az osztályokkal kapcsolatban.

(89 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Theory of the Leisure Class

Könyv tartalma:

A szabadidős osztály elmélete: An Economic Study of Institutions (1899), Thorstein Veblen közgazdasági értekezése és részletes társadalomkritikája a feltűnő fogyasztásnak, mint a társadalmi osztály és a fogyasztói társadalom függvényének, amely az emberek társadalmi rétegződéséből és a munkamegosztásból ered, amelyek a feudális korszak (9-15. sz.) társadalmi intézményei, amelyek a modern korig fennmaradtak.

Veblen azt állítja, hogy a korabeli földesurak, a termelési eszközökkel rendelkező üzletemberek a gazdaságilag nem produktív gyakorlatokkal, a feltűnő fogyasztással és a feltűnő szabadidővel foglalkoztak, amelyek haszontalan tevékenységek, amelyek nem járulnak hozzá sem a gazdasághoz, sem a társadalom működéséhez szükséges hasznos javak és szolgáltatások anyagi előállításához, míg a középosztály és a munkásosztály az, amelyik hasznosan dolgozik az iparosodott, produktív foglalkozásokban, amelyek az egész társadalmat fenntartják. Veblen a 19. század végén végzett társadalmi-gazdasági elemzései az amerikai gazdaság konjunktúraciklusairól és az ebből következő árpolitikáról, valamint a kialakuló munkamegosztásról technokrata szakterületek - tudós, mérnök, technológus stb.

- az ipari társadalom gazdasági szerkezetének pontos, szociológiai előrejelzéseinek bizonyultak. A szabadidős osztály elmélete: An Economic Study of Institutions (1899) a társadalmat alakító emberi (társadalmi és gazdasági) intézmények evolúciós fejlődését mutatja be, például azt, hogy a polgárok hogyan keresik meg a megélhetésüket, amelyben a technológia és az ipari művészetek a gazdasági termelés teremtő erői.

Hogy az áruk és szolgáltatások ilyen jellegű termelése nem pusztán a társadalom anyagi szükségleteinek kielégítését szolgálta, hanem a termelőeszközök tulajdonosai számára a profitszerzést. Hogy az ipari termelési rendszer megkövetelte a munkásoktól (férfiaktól és nőktől), hogy szorgalmasak, hatékonyak és együttműködőek legyenek, míg a tulajdonosok (üzletemberek és üzletasszonyok) a pénzkereséssel és a felhalmozott vagyonuk nyilvános fitogtatásával foglalkoztak, és hogy az ilyen magatartásformák (feltűnő fogyasztás és feltűnő szabadidő) a modern társadalom törzsi szakaszának ragadozó, barbár múltjából maradtak fenn.

Eredetileg A szabadidőosztály elmélete címmel jelent meg: An Economic Study in the Evolution of Institutions (1899) címmel jelent meg, a könyv három cikkből született, amelyeket Veblen az American Journal of Sociology című folyóiratban publikált: (i) "The Beginning of Ownership" (A tulajdon kezdete) (ii)