A szabadidőosztály elmélete: Az amerikai intézmények gazdasági tanulmánya és a feltűnő fogyasztás társadalmi kritikája: A Cha

Olvasói vélemények

Thorstein Veblen „The The Theory of the Leisure Class” című művének kritikáiban a társadalmi normák éleslátó kritikája iránti csodálat és a könyv sűrű, archaikus prózája és egyes kiadásokban a rossz formázás miatti elégedetlenség keveredik. A könyv a feltűnő fogyasztás és a társadalmi státusz dinamikájának feltárása miatt ismert, de egyes olvasók számára nehézkes írásmódja miatt kihívást jelent. Emellett az egyes kiadásokban a rossz nyomtatási minőségre és betűméretre vonatkozó panaszok jelentősen rontják az olvasási élményt.

⬤ A társadalmi normák és a fogyasztás éleslátó elemzése
⬤ Egyedi és magával ragadó írásmód, ha egyszer alkalmazkodunk hozzá
⬤ Időtlen aktualitást kínál a gazdagság és a státusz kortárs kérdéseihez
⬤ Olyan eredeti fogalmakat mutat be, mint a feltűnő fogyasztás és a pazarlás
⬤ Egyes kiadások nagyon jól formázottak és vizuálisan vonzóak.

⬤ Sűrű és nehéz prózai szöveg, amely nyomasztó lehet
⬤ Ismétlődő és időnként unalmas írás
⬤ Sok kiadás rendkívül kis betűméretű, így szinte olvashatatlan
⬤ Néhány olvasónak jelentős erőfeszítést igényel a tartalom feldolgozása
⬤ Nem minden kiadás nyújt tudományos kontextust vagy apparátust a szöveg megértéséhez.

(89 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

The Theory of the Leisure Class: An Economic Study of American Institutions and a Social Critique of Conspicuous Consumption: Based on Theories of Cha

Könyv tartalma:

A szabadidőosztály elmélete a kapitalizmus kritikája. A feltűnő fogyasztás, a "feltűnő szabadidővel" együtt, a gazdagság demonstrálására vagy a társadalmi státusz megjelölésére szolgál.

A könyv közgazdasági értekezés és a feltűnő fogyasztás részletes, társadalomkritikája, mint a társadalmi osztály és a fogyasztás függvénye, amely az emberek társadalmi rétegződéséből és a munkamegosztásból ered, amely a feudális korszak (9-15. század) társadalmi intézményei, amelyek a modern korig fennmaradtak. A könyv bemutatja a társadalmat alakító emberi (társadalmi és gazdasági) intézmények evolúciós fejlődését, például azt, hogy a polgárok hogyan keresik meg a megélhetésüket, ahol a technológia és az iparművészet a gazdasági termelés teremtő ereje.

A Veblen által alkalmazott szociológia és közgazdaságtan Charles Darwin, Karl Marx, Adam Smith és Herbert Spencer dinamikus, szellemi hatásait mutatja, így a társadalmi-gazdasági elméletei az evolúciót és a fejlődést mint az emberi intézmények jellemzőit hangsúlyozzák. Thorstein Veblen (1857-1929) amerikai közgazdász és szociológus volt.

A kapitalizmus szellemes kritikusaként ismert. A közgazdasági gondolkodás történetében Veblent az intézményi közgazdaságtan mozgalom vezetőjének tartják.

Veblennek az "intézmények" és a "technológia" közötti megkülönböztetését a mai közgazdászok még mindig vebleni dichotómiának nevezik.