The Theory of the Leisure Class: Közgazdasági tanulmány az intézmények fejlődéséről

Olvasói vélemények

Thorstein Veblen „A szabadidős osztály elmélete” című klasszikus műve egyedülálló és gyakran mulatságos elemzést nyújt a fogyasztást és az osztályt körülvevő társadalmi normákról. A mű a feltűnő fogyasztás és a gazdagok által befolyásolt társadalmi viselkedés témáit dolgozza fel, ami még modern kontextusban is aktuálissá teszi. A könyvet azonban sűrű és néha átláthatatlan próza jellemzi, amely kihívást jelenthet az olvasók számára.

** Mélyreható betekintés a fogyasztás és a társadalmi normák természetébe. ** Magával ragadó és egyedi írói stílus a humor és az irónia keverékével. ** A gazdagsággal és a státusszal kapcsolatos releváns témák, amelyek a mai társadalomban is visszhangra találnak. ** A társadalomfilozófia és a szociológia fontos klasszikusa. ** A fizikai könyv minősége egyes kiadásokban dicséretes a dizájn és a formátum miatt.

** Sűrű és összetett prózája miatt nehéz olvasmány, ami megterhelő lehet. ** Egyes kiadásokban rendkívül kicsi a betűméret, ami megnehezíti vagy lehetetlenné teszi az olvasást. ** Az ismétlődő tartalom és az olykor fárasztó írásmód kritikával illetett. ** Egyes olcsó kiadásokból hiányzik a tudományos apparátus, ami elriaszthatja a komoly olvasókat.

(89 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

The Theory of the Leisure Class: An Economic Study in the Evolution of Institutions

Könyv tartalma:

A szabadidős osztály elmélete: An Economic Study of Institutions (1899), Thorstein Veblen közgazdasági értekezése és részletes társadalomkritikája a feltűnő fogyasztásnak, mint a társadalmi osztály és a fogyasztói társadalom függvényének, amely az emberek társadalmi rétegződéséből és a munkamegosztásból ered, amelyek a feudális korszak (9-15. sz.) társadalmi intézményei, amelyek a modern korig fennmaradtak. Veblen azt állítja, hogy a korabeli földesurak, a termelési eszközökkel rendelkező üzletemberek a gazdaságilag nem produktív gyakorlatokkal, a feltűnő fogyasztással és a feltűnő szabadidővel foglalkoztak, amelyek haszontalan tevékenységek, amelyek nem járulnak hozzá sem a gazdasághoz, sem a társadalom működéséhez szükséges hasznos javak és szolgáltatások anyagi előállításához, míg a középosztály és a munkásosztály az, amelyik hasznosan dolgozik az iparosodott, produktív foglalkozásokban, amelyek az egész társadalmat fenntartják. Veblen a 19. század végén végzett társadalmi-gazdasági elemzései az amerikai gazdaság konjunktúraciklusairól és az ebből következő árpolitikáról, valamint a kialakuló munkamegosztásról technokrata szakterületek - tudós, mérnök, technológus stb. - az ipari társadalom gazdasági szerkezetének pontos, szociológiai előrejelzéseinek bizonyultak.

A szabadidős osztály elmélete: An Economic Study of Institutions (1899) a társadalmat alakító emberi (társadalmi és gazdasági) intézmények evolúciós fejlődését mutatja be, például azt, hogy a polgárok hogyan keresik meg a megélhetésüket, amelyben a technológia és az ipari művészetek a gazdasági termelés teremtő erői. Hogy az áruk és szolgáltatások ilyen jellegű termelése nem pusztán a társadalom anyagi szükségleteinek kielégítését szolgálta, hanem a termelőeszközök tulajdonosai számára a profitszerzést. Hogy az ipari termelési rendszer megkövetelte a munkásoktól (férfiaktól és nőktől), hogy szorgalmasak, hatékonyak és együttműködőek legyenek, míg a tulajdonosok (üzletemberek és üzletasszonyok) a pénzkereséssel és a felhalmozott vagyonuk nyilvános fitogtatásával foglalkoztak, és hogy az ilyen magatartásformák (feltűnő fogyasztás és feltűnő szabadidő) a modern társadalom törzsi szakaszának ragadozó, barbár múltjából maradtak fenn.

Eredetileg The Theory of the Leisure Class (A szabadidőosztály elmélete) címmel jelent meg: An Economic Study in the Evolution of Institutions (1899), a könyv három cikkből született, amelyeket Veblen az American Journal of Sociology-ban publikált: (i) "The Beginning of Ownership" (ii) "The Barbarian Status of Women", és (iii) "The Instinct of Workmanship and the Irksomeness of Labour" (1898-99), amelyek bemutatták azokat a főbb közgazdasági és szociológiai témákat, amelyeket később olyan művekben dolgozott fel, mint pl.: The Instinct of Workmanship and the Irksomeness of Labour: The The Theory of Business Enterprise (1904), amely arról szólt, hogy mennyire összeegyeztethetetlen a profitra való törekvés és a hasznos javak előállítása, és The Instinct of Workmanship and the State of the Industrial Arts (1914), amely a hasznos termelésre való emberi hajlam és az emberi erőfeszítések hasznos termékeit elpazarló társadalmi intézmények közötti alapvető konfliktusról szólt.