A természet politikája: Hogyan hozzuk be a tudományokat a demokráciába?

Olvasói vélemények

Latour könyve kihívást jelentő, ugyanakkor elgondolkodtató nézetet nyújt a politikáról, valamint az emberiség és a nem emberi világ közötti kölcsönhatásról, bár kritika éri a bonyolult írásmódja és a tartalmi hibás jellemzések miatt.

⬤ Úttörő gondolatok világos és éleslátó bemutatása.
⬤ Az emberi és a nem emberi elemek kapcsolatával foglalkozik politikailag ökológiai kontextusban.
⬤ Ajánlott az ökológiai válságok és az új politikai perspektívák iránt érdeklődőknek.
⬤ Másfajta perspektívát nyújt, amely mély gondolkodásra késztet.

⬤ Nehezen érthető a bonyolult és terjedelmes írásmód miatt.
⬤ Félreérti a kifejezéseket és rosszul jellemzi az olyan területeket, mint a politikai ökológia.
⬤ Egyes olvasók a tartalmat homályosnak és kevéssé világosnak találják, ami kihívássá teszi a vele való foglalkozást.
⬤ Nem biztos, hogy a Latour munkásságát nem ismerő vagy megfelelő háttérismeretekkel nem rendelkező olvasók számára megfelelő a visszhang.

(7 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Politics of Nature: How to Bring the Sciences Into Democracy

Könyv tartalma:

Korunk egyik leginnovatívabb gondolkodójának jelentős műve, A természet politikája nem kevesebbet tesz, mint hogy megteremti a politikai ökológia fogalmi kontextusát - az ökológia fogalmait termékenyebb filozófiai talajra ülteti át, mint amilyennek eddig hívei gondolták. Bruno Latour drámai módon jelenti be projektjét: "A politikai ökológiának semmi köze a természethez, a görög filozófia, a francia kartezianizmus és az amerikai parkok eme összevisszaságához".

A természet, állítja, távolról sem a valóság nyilvánvaló tartománya, hanem a politikai rend kellő eljárás nélküli összerakásának módja. Könyve tehát a természet és a társadalom közötti régi kettősség felszámolását javasolja - és helyette egy kollektívum, egy olyan közösség megalkotását, amely embereket és nem-embereket egyaránt magában foglal, és a tudományok tapasztalataira épít, ahogyan azokat ténylegesen gyakorolják.

A tények és értékek megkülönböztetésének kritikájában Latour a politikai filozófia azon típusának újbóli leírását javasolja, amelyet az ilyen "józan ésszel" történő felosztás jelent - ami itt egyértelműen nem közérthető, és valójában végzetes a demokrácia és a tudományok egészséges fejlődése szempontjából. A "mononaturalizmus" és a "multikulturalizmus" modernista intézményein túllépve Latour a "multinaturalizmus" gondolatát fejleszti ki, egy olyan komplex kollektivitásét, amelyet nem az abszolút észérvekre hivatkozó külső szakértők, hanem rugalmas és a kísérletezésre nyitott "diplomaták" határoznak meg.