A vasmaszkos férfi

Olvasói vélemények

A „Vasálarcos férfi” kritikái a könyvet a Három testőr sorozat összetett és gyakran sötétebb befejezéseként emelik ki, és a Dumas írói munkássága iránti csodálat és a narrációs fókuszt és tempót illető csalódottság keveredik benne. Sok olvasó úgy érzi, hogy a könyv jelentősen eltér a népszerű filmadaptációktól, ami vegyes elvárásokhoz és tapasztalatokhoz vezet.

⬤ Dumas írói munkásságát zsenialitása és mélysége miatt dicsérik, ami irodalmi remekművé teszi.
⬤ A könyv gazdag, részletes elbeszélést kínál történelmi intrikákkal, amelyek a filmadaptációkban nem feltétlenül vannak jelen.
⬤ A Muskétások sorozat rajongói számára kielégítő, bár melankolikus befejezést nyújt a szeretett karakterek számára.
⬤ Egyes kritikusok nagyra értékelik a könyv oktatási aspektusát, beleértve a francia szavak használatát és a történelmi összefüggéseket.

⬤ Sok olvasó kevésbé találta kalandosnak és zavarosabbnak a könyvet a „Három testőrhöz” képest, különösen a szereplők száma és a politikai intrikák miatt.
⬤ A címszereplő, a Vasálarcos ember meglepően kis szerepet kapott, ami csalódást okozott.
⬤ Néhány kiadásban a gépelési és formázási problémák rontották az olvasási élményt.
⬤ A tempó és a politikai beszélgetésekre való összpontosítás a karakterek fejlődése helyett unalmasnak vagy fárasztónak tűnt.

(364 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

The Man in the Iron Mask

Könyv tartalma:

A vasálarcos ember (franciául L'Homme au Masque de Fer; meghalt 1703. november 19-én) egy ismeretlen államfogoly volt, akit 1669 júliusában tartóztattak le „Eustache Dauger” álnéven, és 34 évig volt bebörtönözve XIV. Lajos francia király (1643-1715) uralkodása alatt. Ismert, hogy a börtönben töltött idő alatt mindvégig ismeretlen maradt, és négy egymást követő francia börtönben, köztük a Bastille-ban is ugyanazon börtönőr, Bénigne Dauvergne de Saint-Mars őrizetében volt. Amikor 1703. november 19-én ott meghalt, temetési bizonyítványán a „Marchialy” álnév szerepelt.

A fogoly valódi kilétét máig rejtély övezi, bár a történészek sokat vitatkoztak róla, és számos könyvben, cikkben, színdarabban és filmben fejtették ki a különböző elméleteket. A vezető elméletek közé tartozik Voltaire francia filozófus és író által felvetett elmélet, aki Questions sur l'Encyclopédie című művének második kiadásában (1771) azt állította, hogy a fogoly XIV. Lajos egyik idősebb, törvénytelen testvére volt. Ezt a királyi kapcsolatra vonatkozó állítást később olyan szerzők is megismételték, akik ennek az arisztokratikus megoldásnak a változatait javasolták.

Ami keveset tudunk a fogolyról, az a 19. század folyamán előkerült korabeli dokumentumokon alapul, főként Saint-Mars és felettesei közötti levelezés egy részén, amelyben a foglyot röviddel letartóztatása után „csak inasnak” bélyegezték. A legenda szerint senki sem látta az arcát, mivel azt egy fekete bársonyszövetből készült maszk rejtette el, amelyet később Voltaire tévesen vasmaszknak nevezett. A hivatalos dokumentumokból azonban kiderül, hogy a fogoly csak akkor takarta el az arcát, amikor egyik börtönből a másikba utazott, illetve bebörtönzésének utolsó éveiben; a modern történészek úgy vélik, hogy ez utóbbi intézkedést Saint-Mars kizárólag azért rendelte el, hogy pályafutása végén növelje saját presztízsét, és így kitartó pletykák keringtek erről a látszólag fontos fogolyról.

1932-ben Maurice Duvivier francia történész azt javasolta, hogy a fogoly Eustache Dauger de Cavoye volt, egy nemesember, aki a 17. század végén több politikai botrányhoz is köthető. Ezt a megoldást azonban 1953-ban egy másik francia történész, Georges Mongrédien korábban nem publikált családi levelek alapján megcáfolta, és arra a következtetésre jutott, hogy a rejtély továbbra is megoldatlan maradt, mivel a fogoly kilétére és hosszú bebörtönzésének okára vonatkozó megbízható történelmi dokumentumok hiányoznak.

A vasálarcos ember számos szépirodalmi mű témája volt, a legjelentősebb az 1840-es évek végén Alexandre Dumas műve. A bragelonne-i vicomte című regényének egy része: A D'Artagnan-saga befejező része, a Tíz évvel később című regénye a Vasálarcos embert ábrázolja. Ebben a foglyot vasmaszk viselésére kényszerítik, és XIV. Lajos egypetéjű ikertestvérének ábrázolják. Dumas a Crimes Célèbres című non-fiction művének nyolcadik kötetében megjelent „L'homme au masque de fer” című fejezetben a korban a fogolyról fennmaradt népszerű elméletek áttekintését is bemutatta. Ezt a panorámaszerű megközelítést számos későbbi szerző is átvette, és a témában folyamatosan jelennek meg spekulatív művek. (wikipedia.org)