All Mine!: Happiness, Ownership, and Naming in Eleventh-Century China
A Song-dinasztia idején Kínában gyors kereskedelmi növekedés és a gazdaság pénzzé válása következett be.
Ugyanebben az időszakban a császári bürokráciában és az írástudók kultúrájában egyre inkább elterjedt a szigorú etikai fordulat, amely a neokonfucianizmushoz vezetett. A kínai szellemtörténet e tendenciáinak hatásait nyomon követve a Mind az enyém! című kötet azt vizsgálja, hogy a XI.
századi írók milyen változatos módon dolgozták fel ennek az új világnak az ellentmondásos értékeit. Stephen Owen azt állítja, hogy a Song új pénzgazdaságában az írókat az a kérdés kezdte foglalkoztatni, hogy vajon az anyagi dolgok hozhatnak-e boldogságot. A legfontosabb gondolkodók visszatértek ehhez a problémához, mérlegelve a világi javak és az anyagi kényelem ellentétes hatásait a konfuciánus ideológiával szemben, amely az igazi elégedettséget az Útban látja, és megveti a dolgokhoz való ragaszkodást.
Owen egy sor esszében olyan írók műveit vizsgálja, mint Ouyang Xiu prózamester, aki azt a kérdést tette fel, hogy vajon megtalálható-e a nyugalom abban az isten háta mögötti vidéken, ahová száműzték; a költő és esszéista Su Dongpo, akit a császár rágalmazása miatt bíróság elé állítottak; és a történész Sima Guang, akinek a magánkertje a magántulajdonról való elmélkedést váltotta ki. A Mind az enyém! nemcsak a boldogság anyagi feltételeire, hanem a tudás tágabb értelemben vett feltételeire is rákérdez a tizenegyedik század jelentős alakjainak megdöbbentően eredeti olvasatain keresztül.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)