Eredeti címe:
The Legend of Prince Golden Calf in China and Korea
Könyv tartalma:
Ez a könyv a Cambria Sinophone World sorozatban jelent meg, amelyet Victor H. Mair (University of Pennsylvania) vezet.
Az Aranyborjú herceg legendája egy herceg történetét meséli el, aki borjúvá változik, amikor anyjának féltékeny riválisai megpróbálják megölni őt úgy, hogy megetetik egy tehénnel. Amikor ez a tehén később borjút szül, a király különleges vonzalmat érez a gyönyörű kis állat iránt. A féltékeny nők gyanakodni kezdenek, többek között azért is, mert a borjú segít bebörtönzött anyjának a rá rótt terhes feladatokban. Betegséget színlelnek, amit csak a borjú szívének és májának elfogyasztásával lehet meggyógyítani. Amikor a király végül enged a nyomásnak, hogy a borjút megöletik, a mészáros hagyja megszökni. Vándorlása során a borjú egy idegen országba érkezik, ahol egy helyi hercegnő éppen vőlegényt választ magának. Amikor választása a borjúra esik, a lányt elkergetik a palotából. Végül a borjú jóképű fiatalemberré változik, így a hercegnő újra egyesülhet a családjával, a herceg pedig az apjával és az anyjával. Ez a legenda leginkább Koreából ismert, ahol kínai és koreai változatban is elterjedt. Koreában régóta úgy tartják, hogy a mese koreai eredetű.
A Kínában és Koreában végzett legújabb kutatások kimutatták, hogy a mese Kínából származik, még a hatodik század végén, amikor is jataka meseként írták le. A Koreában elterjedt kínai változatot valószínűleg szintén Kínában írták. Míg ezek a korai változatok kiestek a kínai forgalomból, a történet ott több változatban is fennmaradt, például értékes tekercsként. A történet ott is tovább keringett, akárcsak Koreában, mint népszerű népmese. Ez a tokos könyv a legenda főbb változatainak teljes fordítását mutatja be, mindegyikhez saját bevezetővel, valamint egy válogatást modern népmesékből. E feldolgozások mindegyike sajátos, a korszakot, a műfajt és a szerzői szándékot tükröző megközelítést kínál erről a lenyűgöző meséről. A kötetet a kínai és koreai szarvasmarha-történet általános tárgyalása nyitja, kiemelve a tulajdonos és az ökör mint háziállat közötti ragaszkodást. Egy függelék egy újabb dzsataka mese koreai adaptációját mutatja be; egy másik függelék amellett érvel, hogy az Aranyborjú herceg legendája az ATU 707 nemzetközi mesetípushoz tartozik, és összefoglalja e típus számos dél-ázsiai, közel-keleti és európai változatát.
Ez a könyv nagy érdeklődésre tarthat számot az összehasonlító kelet-ázsiai irodalom, a kínai és koreai népi irodalom, a folklór, a buddhista irodalom és az állat-irodalom tanulmányozói számára.
