The Phenomenology of Moral Normativity
Miért kellene erkölcsösnek lennem? A filozófusokat régóta foglalkoztatja az erkölcs velünk szemben támasztott igényének jogossága - különösen az a látszólagos célja, hogy minden ember bizonyos cselekedeteit feltétel nélkül motiválja. Az erkölcsi normativitás e problémája az analitikus erkölcselméletben széleskörűen feldolgozott kérdés, de kevés figyelmet fordítottak arra a lehetséges hozzájárulásra, amelyet a fenomenológia nyújthat a metaetika e központi vitájához.
A The Phenomenology of Moral Normativity című könyvében William H. Smith újra felveti az erkölcs legitimitásának kérdését, és a kortárs morálfilozófusokat beszélgetésbe hozza Husserl, Heidegger és Levinas fenomenológiai filozófiájával. Az erkölcsi normativitás két részből álló elméletét felhasználva Smith azt állítja, hogy maga az erkölcs alapja másodszemélyes - a más személyekben rejlő etikai igényben gyökerezik -, míg az egyes erkölcsi kötelességek alapja első személyű - a szubjektum konkrét történelmi szituációban tett vallomásában vagy bizonyos erkölcsi normák jóváhagyásában gyökerezik.
Így, érvel Smith, a fenomenológiai elemzés lehetővé teszi számunkra, hogy értelmet adjunk egy olyan gondolatnak, amely régóta intuitív vonzerővel bír, de amelyet a modern erkölcsfilozófia nem tudott kielégítően visszaadni: nevezetesen, hogy az érvényes erkölcsi követelések normatív forrása egyszerűen más személyek és az, amivel nekik tartozunk.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)