Olvasói vélemények
Összegzés:Az „Erős az esőben” című könyv Miyazawa Kenji verseiből tartalmaz válogatást, életrajzi és kritikai információkkal kísérve. Míg egyes olvasók értékelik a lapozgatást, és a fordításokat hasznosnak találják Miyazawa munkásságának megismerésében, mások úgy érzik, hogy a fordítások nem érik el az eredeti versek érzelmi hatását.
Előnyök:⬤ Gyönyörűen különös líraiság
⬤ jó elrendezés, oldalanként egy vers
⬤ gazdag életrajzi és kritikai információkkal
⬤ segíti az angol nyelvtanulást.
Hátrányok:A fordításokból hiányozhat az érzelmi mélység és a rezonancia; egyes olvasók kevésbé találják magával ragadónak más fordításokhoz képest.
(4 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
Strong in the Rain: Selected Poems
Könyv tartalma:
Kenji Miyazawa (1896-1933) ma már széles körben a 20. század legnagyobb japán költőjének számít.
Életében kevéssé ismert, 37 évesen halt meg tuberkulózisban, de azóta közkedvelt gyermekíró lett, akinek varázslatos meséit számos nyelvre lefordították, színpadra adaptálták, filmre és animációs filmre vitték. Költészetének elismerése csak jóval később jött el. Az "Erős az esőben" - e válogatás címadó verse - ma már vitathatatlanul a legtöbbet emlegetett és idézett modern vers Japánban.
Kenji Miyazawa versei egyszerre intenzíven líraiak és a világegyetem kifinomult tudományos megértésével átszőttek, az emberiség és a természet iránti mélységes szeretetéről tanúskodnak. Fiatal korától kezdve lenyűgözték a növények, rovarok és különösen az ásványok, amelyeket gyűjtött. Az iskolában a természet iránti érdeklődése elmélyült, és elkezdte a filozófiáról és a buddhizmusról szóló könyveket tanulmányozni, amelyek erősen befolyásolták későbbi írói munkásságát.
Miyazawa olyan módon merített a természetből, mint előtte egyetlen modern japán író sem. Míg más írók inkább saját elmélkedéseik ugródeszkájaként használták, ő nem csupán a természet hűséges krónikásának és rögzítőjének, hanem médiumának is tekintette magát: a fényt, a szelet és az esőt rajta keresztül dolgozta fel, mielőtt újrateremtette volna a lapon. A természettel való aktív foglalkozásmódja megkülönböztette őt gyakorlatilag az összes többi japán költőtől, és ahhoz vezetett, hogy munkásságát a Bundan (az irodalmi intézmény) nagyrészt figyelmen kívül hagyta, és fél évszázadon át félreértették.
Az 1990-es években azonban példátlan figyelmet kapott a japán médiában. A Kenji Miyazawa verseiben és meséiben kifejeződő együttérzés, empátia és természetközeliség erősen vonzotta az olvasók új generációját.
