Olvasói vélemények
Összegzés:A „Gastronativizmus” című könyv az étel, a kultúra és a társadalmi-politikai viták közötti bonyolult kapcsolatokat vizsgálja, hangsúlyozva, hogy az étel hogyan politizálható, és hogyan használható az identitás és a megosztottság egyik formájaként. A könyv a gasztronativizmus fogalmának tudományos igényű feltárását mutatja be történelmi és kortárs példákkal, de sűrű, és bizonyos fokú előismereteket feltételez az olvasóktól.
Előnyök:⬤ A könyv az ételek társadalmi-politikai vonatkozásainak éleslátó feltárását kínálja
⬤ megismerteti az olvasókat a gasztronativizmus fogalmával és annak történelmi jelentőségével
⬤ a szerző releváns példákat és definíciókat ad, amelyek elgondolkodtatóak.
Hátrányok:⬤ Az írás sűrű, és kihívást jelenthet az alkalmi olvasók számára
⬤ inkább az elméletre összpontosít, mint a gyakorlati példákra vagy magára az ételre
⬤ néhány olvasó úgy érezheti, hogy további kontextusra vagy háttérismeretekre van szüksége a tárgyalt fogalmak teljes megértéséhez.
(1 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
Gastronativism: Food, Identity, Politics
Könyv tartalma:
Győztes, Gourmand World Cookbook Awards - Food - Food Heritage - USA
Jelölt, Book Award in Food Issues and Advocacy, James Beard Foundation
Az olasz politikai jobboldal felháborodik a Vatikánban felszolgált halal tortellini és a sertéshúsmentes lasagna miatt. Indiában a hindu fundamentalisták támadásokat szerveznek a marhahúst árusító muszlimok ellen. Az európai bevándorlásellenes politikusok elítélik a kuszkuszt és a kebabot. A nacionalista és kirekesztő mozgalmak korában az étel az identitás erős szimbólumává vált. Miért vált az étkezés ennyire politikai töltésűvé - és lehet-e az ételt övező érzelmeket egészségesebb irányba terelni?
Fabio Parasecoli azonosítja és definiálja a "gasztronativizmus" jelenségét, vagyis az ételek ideológiai felhasználását arra, hogy elősegítse az arról alkotott elképzeléseket, hogy ki tartozik egy közösséghez és ki nem. Ahogy a globalizáció és a neoliberalizmus átalakította az élelmezési rendszereket, az emberek válaszul igyekeztek visszatérni a gyökereikhez. Sokan felkarolták a helyi alapanyagokat és a kulturális örökség fogalmait, de ez az ösztönzés a nacionalista és idegengyűlölő politikai projektek kezére játszhat. Ezek a mozgalmak az evéshez kapcsolódó erős érzelmeket használják fel arra, hogy ellenszenvet és megvetést szítsanak más emberek és kultúrák iránt.
Parasecoli hangsúlyozza, hogy a gasztronativizmus világméretű jelenség, még akkor is, ha gyakran a globalizáció helyi aspektusai és következményei ellen lép fel. Azt is vizsgálja, hogyan lehet a kulináris hagyományokra való büszkeséget a transznacionális vállalatokkal szembeni ellenállás, a marginalizált és elnyomott csoportok felemelése és a globalizáció által hátrahagyott emberek megsegítése felé terelni. A világ minden tájáról származó példák széles skáláját bemutató Gastronativizmus időszerű, éleslátó és élénk elemzés arról, hogyan és miért vált az élelmiszer erőteljes politikai eszközzé.
