Olvasói vélemények
Összegzés:A „Gastronativizmus” című könyv az étel, a kultúra és a társadalmi-politikai dinamika közötti mély összefüggéseket vizsgálja, hangsúlyozva, hogy az étel hogyan használható a „másság” eszközeként a politikai vitákban. Miközben mélyreható tudományos elemzést nyújt releváns példákkal, bizonyos szintű előismereteket is igényel a koncepciók teljes megértéséhez, így az alkalmi olvasók számára potenciális kihívást jelenthet.
Előnyök:A könyv a gasztronativizmus fogalmának átgondolt vizsgálatát mutatja be, összekapcsolva az ételt a kultúrával és a politikával. Értékes betekintést nyújt a történelmi és szociológiai összefüggésekbe, és jelentős árnyaltsággal mutatja be az aktuális politikai ideológiákat.
Hátrányok:A könyv sűrű és tudományos igényű, ami az e témákban való komoly háttérrel nem rendelkező alkalmi olvasók számára megterhelő lehet. Minimális hangsúlyt fektet magára az ételre, és néhány olvasó talán több gyakorlati példát és kevesebb elméleti fejtegetést szeretne.
(1 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
Gastronativism: Food, Identity, Politics
Könyv tartalma:
Győztes, Gourmand World Cookbook Awards - Food - Food Heritage - USA
Jelölt, Book Award in Food Issues and Advocacy, James Beard Foundation
Az olasz politikai jobboldal felháborodik a Vatikánban felszolgált halal tortellini és a sertéshúsmentes lasagna miatt. Indiában a hindu fundamentalisták támadásokat szerveznek a marhahúst árusító muszlimok ellen. Az európai bevándorlásellenes politikusok elítélik a kuszkuszt és a kebabot. A nacionalista és kirekesztő mozgalmak korában az étel az identitás erős szimbólumává vált. Miért vált az étkezés ilyen politikai töltésűvé - és lehet-e egészségesebb irányba terelni az ételt övező érzelmeket?
Fabio Parasecoli azonosítja és definiálja a "gasztronativizmus" jelenségét, vagyis az ételek ideológiai felhasználását arra, hogy elősegítse az arról alkotott elképzeléseket, hogy ki tartozik egy közösséghez és ki nem. Ahogy a globalizáció és a neoliberalizmus átalakította az élelmezési rendszereket, az emberek válaszul igyekeztek visszatérni a gyökereikhez. Sokan felkarolták a helyi alapanyagokat és a kulturális örökség fogalmait, de ez az ösztönzés a nacionalista és idegengyűlölő politikai projektek kezére játszhat. Ezek a mozgalmak az evéshez kapcsolódó erős érzelmeket használják fel arra, hogy ellenszenvet és megvetést szítsanak más emberek és kultúrák iránt.
Parasecoli hangsúlyozza, hogy a gasztronativizmus világméretű jelenség, még akkor is, ha gyakran a globalizáció helyi aspektusai és következményei ellen lép fel. Azt is vizsgálja, hogyan lehet a kulináris hagyományokra való büszkeséget a transznacionális vállalatokkal szembeni ellenállás, a marginalizált és elnyomott csoportok felemelése és a globalizáció által hátrahagyott emberek megsegítése felé terelni. A világ minden tájáról származó példák széles skáláját felvonultató Gastronativizmus időszerű, éleslátó és élénk elemzés arról, hogyan és miért vált az élelmiszer erőteljes politikai eszközzé.
