Gazdasági igazságosság P

Olvasói vélemények

A könyv Richard Posner gazdagságmaximalizálási elméletét vizsgálja a joggal kapcsolatban, és azt állítja, hogy az emberi viselkedés és a jogfejlődés ezen a szemüvegen keresztül érthető meg. Bemutatja a magánélet védelmére és a diszkriminációra vonatkozó törvényekkel kapcsolatos nézeteit, és megkérdőjelez néhány hagyományos nézőpontot ezekkel a kérdésekkel kapcsolatban. A recenzió dicséri Posner intellektusát, eredeti téziseit és írói stílusát.

⬤ Jól érvel a vagyonmaximalizálási elmélet mellett
⬤ meggyőző betekintés a jog fejlődésébe
⬤ elgondolkodtató nézőpont a magánélet védelméről és a diszkriminációs törvényekről
⬤ magas színvonalú írás
⬤ a jogtudomány, a politika, a közgazdaságtan és a pszichológia iránt érdeklődők számára is vonzó lehet.

⬤ Néhány olvasó ellentmondásosnak vagy zavarónak találhatja az elméleteket
⬤ nem mindenki érthet egyet Posner értelmezéseivel vagy következtetéseivel
⬤ egy javasolt rejtély a szerző időbeosztása körül az íráshoz.

(3 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Economic Justice P

Könyv tartalma:

Richard A. Posner valószínűleg a jog közgazdaságtanának gyorsan növekvő területének vezető tudósa; emellett rendkívül világos író. Ebben a könyvében a közgazdasági elméletet négy, a társadalmi és jogi intézmények tanulmányozóit érdeklő területre alkalmazza: az igazságosság elméletére, a primitív és ősi társadalmi és jogi intézményekre, a magánélet és a jó hírnév jogára és gazdaságára, valamint a faji megkülönböztetés jogára és gazdaságára.

A könyv célja, hogy megmutassa a közgazdaságtan erejét a nem piaci viselkedés és intézmények tanulmányozásának különböző területeinek rendszerezésében és megvilágításában. Központi téma a bizonytalanság fontossága a társadalmi és jogi intézmények megértésében. Egy másik fő téma az, hogy a jog logikája sok tekintetben, de nem mindenben gazdasági logikának tűnik: a bírák például a szokásjog értelmezése során úgy járnak el, mintha a gazdasági jólét maximalizálására törekednének.

Az első rész megvizsgálja az utilitarizmus mint a jog, az etika és a társadalmi intézmények megértésének pozitív és normatív alapjának hiányosságait, és helyette a közgazdászok "jólétmaximalizálás" koncepcióját javasolja.

A II. rész, amely az archaikus társadalmak, nevezetesen az ókori Görögország és a primitív társadalmak társadalmi és jogi intézményeinek vizsgálatával foglalkozik, azt állítja, hogy a gazdasági elemzés a kulcs e társadalmak olyan különböző jellemzőinek megértéséhez, mint a kölcsönös ajándékozás, a vérbűnösség, a házassági szokások, a felelősségi szabályok és a nagylelkűség presztízse. Számos, a modern társadalmi és filozófiai viták szempontjából fontos témát érint, köztük az állam eredetét és a büntetés megtorló elméletét.

A III. és IV. részek kortárs társadalmi és jogtudományi kérdésekkel foglalkoznak. A III. rész a magánélet gazdasági elemzése, valamint a magánéletet és a kapcsolódó érdekeket védő törvényi és szokásjogi szabályok - többek között a magánélet, a testi sértés és a becsületsértés deliktuális joga. Végül a IV. rész - szintén gazdasági szempontból - a faji és szexuális megkülönböztetés ellentmondásos területeit vizsgálja, különös tekintettel a pozitív diszkriminációra. Mind a III., mind a IV. rész a Legfelsőbb Bíróság általi alkotmánybíráskodás megfelelő normáinak kérdését dolgozza ki altémaként.