Jog, pragmatizmus és demokrácia

Olvasói vélemények

Posner bíró könyve a demokrácia pragmatikus koncepcióját és annak a jogra gyakorolt hatását tárgyalja, rámutat a demokrácia hagyományos felfogásának hibáira, és a kormányzás reálisabb megközelítése mellett érvel. A könyv nagy részét a pragmatikus demokrácia és a deliberatív demokrácia összehasonlításának, valamint az olyan jogi ügyekre gyakorolt hatásainak kifejtésével tölti, mint a Bush kontra Gore ügy.

⬤ Magával ragadó írói stílus és szellemesség.
⬤ Új nézőpontot kínál a demokráciáról, és a pragmatikus megközelítés mellett érvel.
⬤ Az utóbbi fejezetek olyan fontos jogi esetek éleslátó elemzését nyújtják, mint a Bush kontra Gore és a Clinton kontra Jones.
⬤ Megkérdőjelezi a demokráciáról és a jogi érvelésről alkotott hagyományos nézeteket, kritikus gondolkodásra késztet.

⬤ A kezdeti fejezetek sűrűek és bonyolultak lehetnek, így nehezen követhetők.
⬤ Posner hajlamos elkalandozni a témától, ami elvonatkoztathat a központi érvektől.
⬤ Hiányzik az egyértelmű kapcsolat a pragmatikus demokrácia és a jog fogalmai között.
⬤ A Posner korábbi munkáit ismerő olvasók számára egyes bemutatott gondolatok ismétlődésnek tűnhetnek.

(4 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Law, Pragmatism, and Democracy

Könyv tartalma:

A liberális állam a jogállamiság által korlátozott képviseleti demokrácia. Richard Posner a liberális állam pragmatikus kormányzati elméleteken alapuló felfogása mellett érvel.

Úgy véli, hogy a választott tisztségviselők cselekedeteit inkább az érdekek, mint az ész vezérlik, a bírák döntéseit pedig inkább a mérlegelés, mint a szabályok. A demokratikus döntéshozatalban inkább az intézményi és anyagi, mint az erkölcsi és deliberatív tényezőket hangsúlyozza. Posner amellett érvel, hogy a demokráciát leginkább a hatalomért folyó, rendszeres választásokon keresztül zajló versengésnek tekinthetjük.

A polgároktól nem várható el, hogy jelentős szerepet játsszanak a komplex közpolitikák kialakításában, mondjuk az adók vagy a rakétavédelem tekintetében. A demokrácia nagy előnye nem az, hogy a bölcsek vagy a jók uralma, hanem az, hogy lehetővé teszi a kormányzat stabilitását és rendezett egymásutániságát, és korlátozza az uralkodók azon tendenciáját, hogy a lakosság hátrányára gazdagodjanak meg, illetve erősítsék meg magukat.

Posner elmélete a baloldali politikai teoretikusok deliberatív demokráciafelfogása és a jobboldali közgazdászok közválasztási elmélete között mozog. Jelentős mértékben járul hozzá a demokrácia elméletéhez - és a jogelmélethez is, mivel megmutatja, hogy a schumpeteri demokráciaelmélet alapelvei a bíráskodás elméletét és gyakorlatát is meghatározzák.

A könyv amellett érvel, hogy a jog és a demokrácia az amerikai kormányzás pragmatikus elméletének ikertestvéreként jelenjen meg.