Gṛhastha: A háztulajdonos az ősi indiai vallási kultúrában

Olvasói vélemények

Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 2 olvasói szavazat alapján történt.

Eredeti címe:

Gṛhastha: The Householder in Ancient Indian Religious Culture

Könyv tartalma:

Az ősi indiai vallások tudósai számára a vándorló koldusok, akik otthont és családot hagytak el a cölibátus és a felszabadulás keresése érdekében, rejtélyt jelentenek. A védikus vallásban, amelynek középpontjában a házas háztartás állt, nem volt helye egy ilyen alaknak.

Az indiai aszkétákról már sokat írtak, de alig fordítottak tudományos figyelmet a házas, feleséggel és gyermekekkel rendelkező háziúrra, akit szanszkritul általában g ›hastha-nak neveznek: "az otthonmaradó". A háztulajdonos intézményét hallgatólagosan úgy tekintik, mint ami kevés történeti problémát vet fel eredetét vagy jelentését illetően. Ez a kötet az ősi indiai kultúrán és valláson belül problematizálja a háziúr alakját.

Megmutatja, hogy a g ›hastha kifejezés neologizmus, és csak az otthonról távozó aszkétával (pravrajita) szemben érthető. A kötet feliratok és szövegek széles skálájának alapos és átfogó elemzésén keresztül - a Védáktól, a Dharmasastráktól, az eposzoktól és a szépirodalmi művektől kezdve a buddhista és dzsainista szövegeken át a kormányzásról és az erotikáról szóló szövegekig - elemzi a háziúr jelentését, funkcióit és szerepét a legkorábbi időktől kezdve egészen a Kr.

u. ötödik századig.

E tanulmányok központi megállapítása, hogy a g ›hastha nevet viselő háziúr nem egyszerűen egy házas férfi családdal, hanem valaki, aki ugyanolyan vagy hasonló céloknak szenteli magát, mint egy aszkéta, miközben otthon marad, és ellátja a rá háruló gazdasági és rituális feladatokat. A g ›hastha tehát nem egy általános háztartásbeli, akire számos más szanszkrit kifejezés létezik, hanem egy vallási töltetű fogalom, amelyet a vallási lemondó fogalmának teljes értékű, sőt felsőbbrendű alternatívájaként szánnak.