John Quincy Adams és a Gag Rule, 1835-1850

Olvasói vélemények

A könyv tanulságos és lebilincselő képet ad John Quincy Adamsről és a rabszolgaságról az 1800-as évek közepén az amerikai kongresszusban folytatott viták politikai történetéről. Adamset közelebbről mutatja be, bemutatva szellemességét és stratégiai képességeit. Az elbeszélés célja, hogy az olvasót visszarepítse a korszak történelmi kontextusába, élővé és aktuálissá téve a kor politikai légkörét.

⬤ Megvilágítja John Quincy Adamset mint stratégiai és szellemes politikai személyiséget.
⬤ Magával ragadó írói stílus, amely a történelmet közérthetővé teszi.
⬤ Sikeresen visszarepíti az olvasót az 1800-as évek közepén működő amerikai kongresszus történelmi környezetébe.
⬤ Segít az olvasóknak megérteni a rabszolgasággal kapcsolatos politikai viták dinamikáját és összetettségét.

⬤ A könyv Adams halála utáni utolsó része összefüggéstelennek tűnhet, mivel folytatja a rabszolgasággal kapcsolatos szónoklatok tárgyalását anélkül, hogy a szájzár szabály hatását elismerné.
⬤ Lehet, hogy nem mélyül el annyira az abolicionista nézőpontokban, mivel Adams nem volt az.

(2 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

John Quincy Adams and the Gag Rule, 1835-1850

Könyv tartalma:

A képviselőház által az 1836-os ülésszak kezdetén elfogadott, a rabszolgaság elleni petíciókat elutasító szabály gyakorlatilag megtiltotta a kongresszusnak, hogy a rabszolgaság-ellenes kérdéssel foglalkozzon, amíg azt 1844 végén vissza nem vonták. A szenátusban hasonló szabály 1850-ig tartott. Az összes déli és néhány északi demokrata kongresszusi képviselő által erősen támogatott hallgatási szabály a rabszolgaság erkölcsének és gazdasági értékének helyettesítő védelmét szolgálta a növekvő, a rabszolgaságot támogató érzelmekkel szemben. A John Quincy Adams and the Gag Rule, 1835-1850 című könyvében Peter Charles Hoffer a polgárháborút megelőző időszak Washingtonjába kalauzolja az olvasókat, hogy kontextusba helyezze a szabály körüli heves vitákat.

Hoffer elmondja, hogy eleinte csak néhány kongresszusi képviselő ellenezte a szabályt. Ezek a rabszolgaság-ellenes képviselők határozottan érveltek a beérkező abolicionista petíciók befogadása és felolvasása mellett. Amikor azonban szinte egyöntetűen ellenséges hallgatósággal találkoztak, John Quincy Adams más irányt vett. A petíció benyújtóinak elhallgattatására irányuló törekvést alkotmányos jogaik megsértésének tekintette. Adams kampánya a szájzár feloldásáért, amelyhez évről évre egyre több északi kongresszusi tag csatlakozott, rávilágított arra, hogy a rabszolgaság kérdése hogyan segítette elő a virulens szekcionálást, és végül hogyan játszott szerepet a déliek elszakadásában és a polgárháborúban.

A John Quincy Adams és a szájzárszabály, 1835-1850 című, történelemóráknak és mindazoknak szánt eleven elbeszélés, akiket érdekel az abolicionizmus, a rabszolgaság, a kongresszus és a polgárháború kitörése, szemléletesen mutatja be a korszakot színesítő politikai machinációk és viták jelentőségét.