Logisch-Philosophische Abhandlung: Die Hundertjahrsausgabe: Der Tractatus in Baumform

Olvasói vélemények

Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 2 olvasói szavazat alapján történt.

Könyv tartalma:

A Tractatus Logico-Philosophicus e megújított kiadása, pontosan egy évszázaddal Wittgenstein megjelenése után, hierarchikusan mutatja be a szöveget, "ahogyan a könyv megszületett, és ahogyan Wittgenstein elrendezte (válogatta és kiegészítette) a legjobb filozófiai megjegyzéseket, amelyeket 1913 óta írt" (Peter Hacker). Ezt a fa-szerű olvasatot maga Wittgenstein ajánlja könyvének egyetlen lábjegyzetében, amelyben azt sugallja, hogy a szöveg belső logikai szerkezetét a tételek tizedes számai határozzák meg. "Egyedül ezek - teszi hozzá a Szerző - adnak a könyvnek áttekinthetőséget és világosságot, és e számozás nélkül érthetetlen összevisszaság lenne". A hagyományos előadás tömör és bonyolult sorrendje valóban csak egy szigorú logikai fogadás, de csak egy logikai gép vagy egy robot tudja kibogozni a kusza szövevényt: a számozását ki nem használó közönséges emberi értelem számára a könyv "érthetetlen összevisszaság" marad.

Ehelyett a jelen diszpozícióban minden horizontális és vertikális utalás közvetlenül nyilvánvalóvá válik, és bármelyik olvasó élvezheti Wittgenstein művének szép architektúráját és elegáns érvelését. Minden oldal egy tényleges olvasási egység, tökéletesen összefüggő és teljes. A Tractatus a gyakorlatlan olvasó számára is érthetővé válik, természetesen többé-kevésbé mélyebb szinteken, míg egy tudós vagy gyakorlottabb olvasó olyan utalásokat és jelentéseket is felfedezhet, amelyek eddig teljesen rejtve maradtak. Egy történeti jegyzet megmutatja, hogy az új szerkezeti szemlélet milyen módon vet új fényt a rendelkezésünkre álló kompozíciós kéziratra is, amelynek "írásegységei" tulajdonképpen nagyon hasonlítanak a jelen kiadás lapjaira. Emellett ez lehetővé teszi a "Mellékletek" listájának (itt a Függelékben) újjáépítését, amelyeket Wittgenstein a kézirat nagyjából befejezése után gyűjtött össze, de amelyeket a végleges könyvben nagyon kevéssé használt fel.

A Tractatus nyomtatása Wittgenstein decimális előírásai szerint aprólékos filológiai gondosságot és néhány diszkrét konvenciót igényelt: például minden oldal tetején a kommentált tétel újra ki van nyomtatva, hogy a látvány teljes és önellátó legyen. Másfelől a fordítók által a szekvenciális olvasás során a szöveg bizonyos erőltetését ki lehetett küszöbölni, visszaállítva a szó szerinti fordítást. A szem és látómezejének híres és érdekes képét (5. 6331) is úgy állították vissza, ahogyan Wittgenstein megfogalmazta, így az egész oldal tökéletesen érthetővé és koherenssé válik. A múlt század egyik legtöbbet hivatkozott könyvének dokumentált és szerkesztett munkája úgy volt elgondolva, hogy egy filológiailag hű és egyben pihentetően olvasható, éleslátó és kristálytiszta szöveget kapjunk, és valóban kaptunk is.