Értékelés:
A könyv árnyaltan vizsgálja a fiatalok és a média interakcióit, és a részvételi kultúra vezető személyiségeinek vitáit mutatja be. Bár a társalgási stílus hozzáférhetővé teszi a könyvet, egyes olvasók a szöveget sűrűnek és kihívást jelentőnek találják. A könyv kiemeli a digitális elköteleződés pozitívumait, de kritikát kap a lassú kezdés és a tudományos szókincs miatt, amely elidegenítheti az alkalmi olvasókat.
Előnyök:⬤ Gazdag tartalom a fiatalok technológiai interakcióinak kiváló leírásával, magával ragadó társalgási stílusban
⬤ releváns és elgondolkodtató témák
⬤ jól szervezett struktúra a tudományos meglátásokhoz
⬤ fontos kérdéseket vet fel a sokszínűség, az egyenlőtlenség és a közösségi média hatása kapcsán.
⬤ Lassú kezdés, ami elriaszthatja az olvasót
⬤ sűrű és időnként terjedelmes, tankönyvre emlékeztető
⬤ az általános közönség számára túlságosan speciális lehet
⬤ egyes állítások túlzónak vagy leegyszerűsítettnek tűnnek
⬤ egyes fogalmak mélyebb feltárása előnyös lenne.
(22 olvasói vélemény alapján)
Participatory Culture in a Networked Era: A Conversation on Youth, Learning, Commerce, and Politics
Az elmúlt két évtizedben a digitális, hálózati és mobil technológiák által lehetővé tett új lehetőségek mind a részvételi kultúra fogalmát, mind a gyakorlatát átalakították. Ez az izgalmas új könyv ezt az átalakulást tárja fel három vezető személyiség beszélgetésének segítségével. Jenkins, Ito és Boyd azt vizsgálják, hogy személyes és szakmai életünket miként alakítják a feltörekvő médiával és a média körül szerzett tapasztalatok.
A részvétel társadalmi és kulturális összefüggéseit hangsúlyozva a szerzők leírják a diverzifikáció és a mainstreaming folyamatát, amely átalakította a részvételi kultúrát. Az individualizált személyes kifejezésmódon való túllépés mellett érvelnek, és a "csináld magad" mellett a "csináljuk együtt" etikája mellett érvelnek.
A Részvételi kultúra a hálózatos korszakban című kötet a digitális médiával és annak a társadalomra gyakorolt hatásával foglalkozó hallgatók és kutatók érdeklődésére tarthat számot, és az olvasókat szélesebb körű párbeszédbe és beszélgetésbe vonja be saját részvételi gyakorlataikról ebben a digitális korban.
