Siddhartha

Olvasói vélemények

A „Sziddhárta” című könyvet gyönyörű prózája, spirituális mélysége és filozófiai meglátásai miatt dicsérik, és vonzó az önmegismerés és a keleti filozófia iránt érdeklődő olvasók számára. Számos kritika azonban kiemeli a fordítással kapcsolatos problémákat, különösen a Kindle-kiadásokban, amelyekben a gépelési hibák és az esetlen nyelvezet rontja az olvasás élményét. Egyes olvasók lineárisnak és mesterkéltnek találták a történetet, míg mások mélyen megvilágosítónak ítélték.

⬤ Gyönyörűen megírt, gazdag képi világgal és költői nyelvezettel.
⬤ Mély elmélkedésre és önmegismerésre ösztönöz.
⬤ Mély betekintést nyújt az életbe, a spiritualitásba és a megvilágosodásba.
⬤ Átélhető történet, amely a különböző korosztályok között is visszhangra talál.
⬤ Beszélgetésekbe vonja az olvasókat az életről és a filozófiáról.

⬤ Sok kiadásban, különösen a Kindle kiadásban, fordítási problémák és gépelési hibák vannak.
⬤ Néhány olvasó úgy találta, hogy a történetmesélés lineáris, mesterkélt és nem elég mély.
⬤ Néhány kritikus úgy érezte, hogy a bemutatott filozófia leegyszerűsítő vagy nem meggyőző.
⬤ Egyes nyomtatott változatokban problémák vannak a megjelenítéssel, beleértve a felesleges címkéket és borítóterveket.

(1863 olvasói vélemény alapján)

Könyv tartalma:

A Sziddhárta Hermann Hesse regénye, amely egy Sziddhárta nevű férfi spirituális önfelfedező útjáról szól Gautama Buddha idején. A könyv, Hesse kilencedik regénye, német nyelven íródott, egyszerű, lírai stílusban. Az Egyesült Államokban 1951-ben jelent meg, és az 1960-as években vált nagy hatásúvá. Hesse az első részét Romain Rollandnak, a második részét pedig unokatestvérének, Wilhelm Gundertnak ajánlotta.

A Sziddhárta szó a szanszkrit nyelv két szavából áll: siddha (elért) + artha (amit kerestek), ami együtt azt jelenti, hogy "aki megtalálta (a létezés) értelmét" vagy "aki elérte céljait". Valójában Buddha saját neve, lemondása előtt, Sziddhárta Gautama, Kapilavastu hercege volt. Ebben a könyvben Buddhát "Gotama" néven említik. A történet a nepáli Kapilavastu körzetben játszódik. Sziddhárta elhatározza, hogy elhagyja otthonát abban a reményben, hogy a spirituális megvilágosodást elnyerve a Shramanák aszkéta vándorkoldusává válik. Legjobb barátjával, Govindával együtt Sziddhárta böjtöl, hajléktalanná válik, lemond minden személyes tulajdonáról, és intenzíven meditál, végül pedig megkeresi Gautamát, a híres Buddhát, vagyis a Megvilágosodottat, és személyesen beszélget vele. Ezt követően Sziddhárta és Govinda is elismeri Buddha tanításainak eleganciáját. Bár Govinda sietve csatlakozik Buddha rendjéhez, Sziddhárta nem követi, arra hivatkozva, hogy Buddha filozófiája, bár rendkívül bölcs, nem veszi figyelembe az egyes emberek szükségszerűen eltérő tapasztalatait. Azt állítja, hogy az egyén teljesen egyedi, személyes értelmet keres, amelyet egy tanító nem tud neki bemutatni. Ezért elhatározza, hogy egyedül folytatja a keresését.

Sziddhárta átkel egy folyón, és a nagylelkű kompos, akit Sziddhárta nem tud kifizetni, vidáman megjósolja, hogy Sziddhárta később visszatér a folyóhoz, hogy valamilyen módon kárpótolja őt. Sziddhárta a városi élet felé haladva felfedezi Kamalát, a legszebb nőt, akit valaha látott. Kamala, egy kurtizán, felfigyel Sziddhárta jóképű megjelenésére és gyors észjárására, és azt mondja neki, hogy gazdaggá kell válnia, hogy elnyerje a nő vonzalmát, hogy megtanítsa őt a szerelem művészetére. Bár Sziddhárta Shramanaként megvetette az anyagias törekvéseket, most mégis beleegyezik Kamala javaslataiba. A nő Kamaswami, egy helyi üzletember alkalmazására irányítja, és ragaszkodik hozzá, hogy Kamaswami egyenlő félként, ne pedig beosztottként kezelje őt.