Tartuffe

Olvasói vélemények

Molière Tartuffe című darabja időtlen komédia, amely a képmutatást és az álnokságot bírálja. Az olvasók nagyra értékelik a karakterek, különösen Tartuffe szellemes ábrázolását, és a mai társadalomban való folyamatos aktualitását. Richard Wilbur fordítását költőisége miatt nagyon dicsérik. A darabot sokan egyszerre találják humorosnak és éleslátónak, így a szatíra és a komédia kedvelői számára értékes olvasmány.

A darab a képmutatás éles kritikáját megfogalmazó komikus remekmű, briliánsan kidolgozott karakterekkel, és ma is aktuális. Richard Wilbur fordítása költői minőségéről nevezetes, ami élvezetessé teszi az olvasást. Az olvasók humorosnak és éleslátónak találták, és értékelték az irodalom klasszikus darabjának időtállóságát.

Néhány olvasó kevésbé találta magával ragadónak a darabot olvasva, mint előadva, mivel jobban szerették a színházi élményt. Néhány kritika megemlítette, hogy a színpadi előadáshoz képest olvasva talán nem hangzik olyan jól. Néhány kritika jelezte, hogy a szatíra kontextusát nem ismerők rosszul értékelhetik a darabot.

(99 olvasói vélemény alapján)

Könyv tartalma:

Constance Congdon szellemes verses adaptációja Moliere időtlen klasszikusának, amelyben egy vallásos szélhámos beszivárog egy hiszékeny férfi és annak elkeseredett családja háztartásába, alkalmas arra, hogy a mai Texasban, New Orleansban vagy akár a Sopranók New Jerseyjében játszódjon. "Constance Congdon belebújik Moliere trükkös cipőjébe, és az illeszkedés Hamupipőke-tökéletes.

Congdon villámgyors szellemessége és lélegzetelállító sürgőssége huszonegyedik századi hévvel izzóvá varázsolja Tartuffe sötét szívét." -John Guare " A) Two River Theater TARTUFFE-előadásának túlzásba vitt díszlete egy texasi McMansion, amelyet úgy rendeztek be, mint egy Disney-féle vidámparkot. A teret egy csigavonalas, kétszintes lépcsőház uralja, amelynek vaskorlátján egy sarkantyúba fészkelt magányos csillag visszatérő motívuma látható. Az alatta lévő, magas Louis-the-Something stílusban berendezett ülőhelyiségben egy damasztkanapé található, melynek szoknyáját ezüst Texas Ranger-jelvények díszítik, a sarkaiban pedig pónibőr párnák vannak.

A lépcsőház fölött egy hatalmas, távirányítóval működtetett kereszt várja a megvilágítást. A rendező, Jane Page fogta Constance Congdon új, rímekbe szedett változatát Moliere 1664-es szatírájának, amely Virginia Scott fordítása alapján készült, és Texasban (valahol egy Neiman Marcus közelében, ahogy a bevásárlótáskák is tanúsítják), 2006 környékén játszódik.

A koncepció csodálatosan működik, a drámaíró minden egyes komikusan töltött karaktere természetesen csúszik át a twang és a two-step... Mindez egy szórakoztató texasi stílusú, texasi stílusú megbélyegzést, nyársra húzást és pörkölést eredményez egy olyan gonosztevőről, akit mindenki szeret utálni.

" -Naomi Siegel, New York Times.