Olvasói vélemények
Összegzés:A könyv a védikus filozófia szemszögéből mutatja be a tudomány és a vallás közötti kapcsolódási pontok átgondolt feltárását. Sok recenzens értékelte az új perspektívákat és a logikus érveket, amelyeket a könyv nyújt, de néhányan úgy érezték, hogy a könyvhöz előzetes filozófiai ismeretekre van szükség, és túlságosan spirituálissá válhat.
Előnyök:⬤ Eredeti betekintést nyújt a tudomány és a vallás vitájába, különösen a védikus szemszögből.
⬤ Logikus megfogalmazással és átgondolt érvekkel köti le az olvasót.
⬤ Új gondolkodásmódra ösztönöz a tudatosságról, a szabad akaratról és a valóság természetéről.
⬤ Javíthatja a kapcsolódó szövegek, például a Bhagavad Gítá megértését.
⬤ A technikai vagy logikai gondolkodásmóddal rendelkezők számára is hozzáférhető, némi filozófiai mélység ellenére.
Hátrányok:⬤ Néhány olvasó túl spirituálisnak vagy összetettnek találta, a kezdők számára nem nyújtott elegendő magyarázatot.
⬤ Az érvek teljes megértéséhez szükséges némi háttérismeret a filozófiában vagy a védikus gondolkodásban.
⬤ Néhányan úgy érezték, hogy hiányzik belőle a lebilincselő történetmesélés, és erősen a terminológiára és a fogalmakra támaszkodik.
(12 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
Is the Apple Really Red?: 10 Essays on Science and Religion
Könyv tartalma:
Mi van, ha az anyag más, mint ahogy a tudomány leírja?
A tudomány és a vallás közötti ideológiák összecsapása - állítja ez a könyv - az anyag helytelen, a tudattól elválasztott megértésén és Isten helytelen, az anyagtól, a tértől és az időtől elválasztott felfogásán alapul. A lélekről, az erkölcsről, Istenről és a túlvilágról alkotott elképzelések is lehetnek tudományosak, de egy új tudományban, amely tárgyak helyett jelentéseket tanulmányoz.
A védikus filozófiából táplálkozó könyv 10 rövid esszére tagolódik:
Tényleg piros-e az alma? áttekintést nyújt az anyag védikus szemléletéről, amelyet értelmetlen dolgok helyett jelentéssel bíró szimbólumokként írnak le. Az anyag e felfogása és a tudományban a realizmus és az empirizmus problémái közötti kapcsolatot tárgyalja.
Is Free Will an Illusion? a Libet-kísérlet materialista értelmezése ellen érvel, amely szerint a szabad akarat illúzió. A szerző tárgyalja a szabad akarat védikus felfogását, és bemutatja, hogy az mennyire összhangban van Libet saját kísérletére vonatkozó következtetésével.
Evolution-Mind over Matter kritikával illeti az evolúció molekuláris elméletét, megmutatva, hogy egy ökoszisztémában egyetlen élőlény sem képes egyedileg egy másik fajjá mutálódni; ezeket a mutációkat az ökoszisztéma visszafordítaná. Az esszé amellett érvel, hogy az evolúciót az ökoszisztéma egészét érintő kollektív változásokkal kell magyarázni.
Intelligent Design and Vedic Philosophy tárgyalja, hogy az ID teoretikusok a természetben lévő komplexitást Isten tervezésére vezetik vissza, de ez nem segít a tudományos elméletek megfogalmazásában. Mi van, ha az anyagban mélyebb tulajdonságok vannak, amelyek az elme létezéséből erednek, és a tervezés az elme tulajdonsága, nem pedig Isten cselekedete?
A Imperszonalizmus, üresség és tudomány azt tárgyalja, hogy a vallásról alkotott imperszonalista és ürességi felfogások a természetben lévő formát vagy információt inkább véletlennek, mint a valóság alapvető tulajdonságának tekintik. Az esszé tárgyalja, hogy a forma eszméje hogyan vezet egy új tudományhoz, de ez a tudomány csak a vallásról alkotott perszonalista felfogáson alapulhat.
Miért tudományos kérdés Isten létezése elfogadja Richard Dawkins érvelését Isten nem-létezése mellett, de megmutatja, hogy a következtetés (hogy Isten nem létezik) hibás, mert Isten létezése az anyagnak a jelenlegi tudományban uralkodótól eltérő felfogását feltételezi. Az esszé tárgyalja a tudomány hiányosságának problémáit, és összekapcsolja azokat az anyag új szemléletével, amely nemcsak a tudományt változtathatja meg, hanem Isten létezésére is utalhat.
A Tér-idő és Isten összekapcsolja Isten védikus felfogását a tér-idő új felfogásával. Az esszé bemutatja, hogy Isten egyszerre független és kapcsolódik az anyagi világhoz és a róla szerzett tapasztalatainkhoz. A Védák úgy írják le a világegyetemet, mint amelyet Isten négy formája teremtett, és az esszé összekapcsolja őket a szemantikus univerzum teremtésével.
A Védák politeisztikusak? megkísérli lerántani a leplet arról a gyakori tévhitről, hogy a védikus vallás politeista. Valójában Isten különböző formái a védikus filozófiában egyetlen formának a részei, és az egyetlen formából jönnek létre, ahogyan a különböző edények is létrejöhetnek az edényesség eszméjéből.
A Tudomány és rituálé a rituálék védikus tudományát tárgyalja, és azt, hogy ez inkább szemantikai, mint fizikai anyagfogalmon alapul. A vallási képiség és szimbolizmus problémái összefüggnek azzal, hogy a teret és az időt inkább formaként, mint alaktalanságként kell kezelni.
A Do Miracles Violate Scientific Laws? a természetben a választás és a determinizmus közötti klasszikus konfliktust tárgyalja. Mi van akkor, ha a természet törvényei a választás törvényei, és megfelelő cselekvéssel meg lehet szabadulni ezektől a törvényektől? Isten már szabad a törvényektől, és az élőlények is szabadok lehetnek.
