Új és összegyűjtött versek 1931-2001

Olvasói vélemények

Czeslaw Milosz verseskötetét mesteri és sokszínűnek írják le, olyan témákkal foglalkozik, mint a politika, a belső harc és a spiritualitás. Az olvasók nagyra értékelik érzelmi mélységét, szépségét és a fordítás kiváló minőségét. Míg sokan nagyra értékelik és ajánlják a gyűjteményt, néhány kritikus kiábrándítónak vagy túlságosan homályosnak találja, és azt javasolja, hogy helyette más lengyel költőket részesítsenek előnyben.

⬤ Gyönyörű és megragadó költészet
⬤ változatos témák
⬤ kiváló fordítás
⬤ erős érzelmeket ébreszt
⬤ többféle olvasó számára is hozzáférhető
⬤ mély és mély elmélkedések az emberiségről.

⬤ Néhányan túlságosan sűrűnek vagy homályosnak találják
⬤ kritika a történelmi jelentőségével kapcsolatban
⬤ a kiadó aggályai a nyomtatás minőségével kapcsolatban
⬤ néhányan más lengyel költőket részesítenek előnyben.

(35 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

New and Collected Poems 1931-2001

Könyv tartalma:

Új és összegyűjtött versek: 1931--2001 Czeslaw Milosz kivételes pályafutásának hét évtizedét ünnepli. Milosz, akit széles körben korunk egyik legnagyobb költőjeként tartanak számon, az alapos kutatás és a kecses kifejezésmód mestere. Költészetét fáradhatatlan szellem és átható éleslátás hatja át az alapvető emberi dilemmákról és arról a megdöbbentő, mégis egyszerű igazságról, hogy "a földön létezni túlmutat minden nevezhetőségen".

Czeslaw Milosz a második világháború alatt Varsóban a lengyel ellenállási mozgalomban dolgozott, majd 1951-ben Franciaországba disszidált. Munkáiban a száműzött politikai tudatossága érvényesül - leginkább az Egy értekezés a költészetről című művében, amely negyven oldalon keresztül foglalkozik a huszadik század első felét megrázó világháborúkkal. Későbbi versei is tükrözik azt az éles politikai fókuszt, amellyel ez a Nobel-díjas költő mindig is tanúja volt a világot felkavaró eseményeknek.

A múlt romjai között ásva Milosz olyan látomást kovácsol, amely magában foglalja a fájdalmat és az örömöt egyaránt. Munkája - írta Edward Hirsch a New York Times Book Review-ban - "korunk költészetének egyik monumentális pompája". A Milosz pályája végén született több mint ötven versével ez a kortárs költészet egyik legfontosabb hangjának nélkülözhetetlen gyűjteménye.