Értékelés:
A könyv filozófiai esszéket tartalmaz a japán hagyományokkal és társadalommal kapcsolatos különböző témákról. Hasznos bevezető megjegyzések és kihívást jelentő elsődleges források keverékének tekinthető, így inkább szelektív olvasásra alkalmas, mint folyamatos elbeszélésre.
Előnyök:A bevezető megjegyzések értékesek és betekintést nyújtanak, a könyv pedig lebilincselő és egyes olvasók számára nehezen letehető. A puszta tényeken és dátumokon túl mélyebb megértést nyújt Japánról.
Hátrányok:Az írásmód következetlen és nehezen követhető. A könyv hosszú, és talán inkább osztálytermi referenciának, mintsem személyes olvasmánynak alkalmas, ami egyes olvasók számára kihívást jelent.
(3 olvasói vélemény alapján)
Sources of Japanese Tradition: 1600 to 2000
Több mint negyven évvel ezelőtti első megjelenése óta A japán hagyomány forrásai 2. kötetét a XVIII. századtól a II. világháború utáni időszakig a Japán iránt érdeklődő olvasók és tudósok hiteles forráskönyvének tekintik. A Sources of Japanese Tradition most jelentősen kibővítve, a teljes huszadik századra és 1600-tól kezdődően a modern Japán legfontosabb filozófusainak, vallási személyiségeinek, íróinak és politikai vezetőinek írásait mutatja be. A kötet emellett átfogó bevezető esszéket és kommentárokat is kínál, amelyek segítenek megérteni a dokumentumok történelmi környezetét és jelentőségét. A csodálatosan változatos válogatás, a várva várt bővített kiadás az eredeti kiadás számos szövegét átdolgozta, és számos olyan szöveggel egészítette ki, amelyek korábban nem szerepeltek benne vagy nem voltak lefordítva. Az új kiegészítések között szerepelnek a háború utáni korszakról, az oktatás jelentőségéről a modernizáció folyamatában és a nőkkel kapcsolatos kérdésekről szóló dokumentumok.
A Tokugawa sógunátus megalapításától kezdve a gyűjtemény esszéi, kiáltványai, vallási traktátusai, politikai dokumentumai és emlékiratai a legfontosabb japán vallási, filozófiai, társadalmi és politikai mozgalmakat tükrözik. A tárgyalt témák között szerepel a neokonfuciánus és buddhista tanítások elterjedése, a japán költészet és esztétika, valamint a Meidzsi-restauráció. Más dokumentumok a korszak főbb politikai irányzatait és eseményeit tükrözik: a feudalizmus eltörlését, az agrárreformot, a politikai pártok és a liberalizmus megjelenését, valamint a kínai-japán és az orosz-japán háborút. A gyűjtemény a nyugati vallási missziók, valamint a kereskedelmi és kulturális csereprogramok révén egymásról szerzett nyugati és japán benyomásokat is tartalmazza. Ezek a válogatások aláhúzzák a japán és nyugati felfogást és az egymás iránti vonzalmat.
Ahogy Japán belépett a huszadik századba, új politikai és társadalmi mozgalmak - a marxizmus, az anarchizmus, a szocializmus, a feminizmus és a nacionalizmus - léptek be a nemzeti tudatba. A gyűjtemény későbbi olvasmányai az Egyesült Államokkal folytatott háborúra való felkészülést, a katonai vereséget és az amerikai megszállást vizsgálják. A háború utáni időszak dokumentumai visszhangozzák Japán küzdelmét saját történelmével és kapitalista demokráciává fejlődésével.
