A küldött

Olvasói vélemények

A könyv egy egyedülálló, posztapokaliptikus elbeszélés, amely a rugalmasság, az emberi szellem, valamint az idősek és a fiatalok közötti kapcsolat összetett témáit járja körül egy gyökeresen megváltozott világban. Bár dicsérik gyönyörű prózája és fantáziadús történetmesélése miatt, kritikákat is kap sivársága, zavaros cselekménye és a lezárás hiánya miatt.

Gyönyörűen megírt, élénk képi világgal, fantáziadús és egyedi történetmeséléssel, magával ragadó filozófiai témákkal és olyan karakterekkel, akik a megpróbáltatásokban való ellenállóképességet tükrözik. Még egy disztópikus környezetben is megragadja az emberi tapasztalat lényegét.

Néhány olvasó komornak és lehangolónak találta az elbeszélést, a cselekményt pedig zavarosnak és lassúnak. Bizonyos aspektusokat felszínesnek vagy rosszul felépítettnek éreztek, és a befejezés sokakat kielégítetlenül hagyott. A fordítás talán nem adja vissza az eredeti szöveg minden árnyalatát.

(39 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

The Emissary

Könyv tartalma:

Japán egy hatalmas, helyrehozhatatlan katasztrófa elszenvedése után elzárkózik a világtól.

A gyerekek olyan gyengék, hogy alig tudnak állni vagy járni: az egyetlenek, akiknek van valami esélyük, az idősek. Mumei a nagyapjával, Yoshiroval él, aki állandóan aggódik érte.

Mindennapjaikat egy olyan időszakban élik, amelyet akár egy Fukusima utáni korszaknak is tekinthetnénk: minden gyerek ősinek született - törékenynek és ősz hajúnak, mégis hihetetlenül együttérzőnek és bölcsnek. Mumei talán legyengült és lázas, de ő a remény jelzőfénye, tele szellemességgel, önsajnálattól és pesszimizmustól mentesen. Yoshiro arra koncentrál, hogy táplálja Mumeit, a furcsán csodálatos fiút, aki "a még eljövendő idő szépségét" kínálja.

Egy elragadó, fékezhetetlenül vicces könyv, A küldött tele van fénnyel. Yoko Tawada, ügyesen kifordítva "az átkot", szembeszáll a gravitációval, és egy disztópikus regényből egy játékos, vidám regényt teremt, méghozzá a sajátos legeredményességgel.