Értékelés:
Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 4 olvasói szavazat alapján történt.
The Woman Who Killed the Fish
„A gondolkodó nyúl rejtélye” egy detektívtörténet, amely megmagyarázza, hogy a nyuszik az orrukkal gondolkodnak: egyetlen ötletért a nyuszi »akár tizenötször is felhúzhatja az orrát« (lehet, hogy nem túl okos, de »egyáltalán nem bolond, ha a gyerekcsinálásról van szó«). A harmadik mese, a „Majdnem igaz” egy bozontos kutyafonal, amelyet egy kutyus mesél el, aki nagyon aggódik egy gonosz boszorkány miatt: „Én egy Ulisses nevű kutya vagyok, a gazdám pedig Clarice”.
A csodálatos utolsó történet, a „Laura intim élete” főszereplője „a legszebb tyúk, akit valaha láttam”. Laura „egészen buta”, de vannak „kis gondolatai és érzései”. Nem sok, de határozottan vannak neki.
Már attól, hogy tudja, hogy nem teljesen buta, csevegni és szédülni kezd. Azt hiszi, hogy gondolkodik”.
Egy félszemű látogató érkezik a Jupiterről, és megfogadja, hogy Laurát soha nem fogják megenni: azóta aggódik, hogy „az ember egy furcsa fajta ember”, aki képes szeretni a tyúkokat és megenni is őket. Ilyen eldobott bölcsességekben bővelkedik: „Ne is kezdjetek bele”.
Ezekben a saját fiainak írt, elragadó, nagyszívű történetekben bűbáj van, hogy égjen - és minden Lispector-olvasónak csemege.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)