Arisztotelész - Etika és politika

Olvasói vélemények

A kritikák vegyes képet mutatnak Arisztotelész műveinek kiadásáról. Míg magát a tartalmat alapvető fontosságúnak tartják a nyugati politikai filozófia megértéséhez, a konkrét kiadás minőségét kritizálják, különösen a sok hiba és a hasznos funkciók hiánya miatt.

Az ebben a kiadásban szereplő Arisztotelész műveket alapvető fontosságúnak tartják a nyugati civilizáció politikai gyökereinek megértéséhez. Az „Etika” és a „Politika” együttes kiadása értékes forrást kínál azok számára, akik az arisztotelészi filozófiával szeretnének foglalkozni.

A kiadás rosszul készült, számos elgépeléssel, a fejezet- és sorszámok hiányával, valamint a kortárs olvasót segítő szerkesztői apparátus hiányával. Számos recenzens más, jobb kiadásokat ajánl.

(3 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Aristotle - Ethics and Politics

Könyv tartalma:

Arisztotelész filozófiájának a nyugati gondolkodásra gyakorolt monumentális jelentőségét nem lehet eléggé hangsúlyozni. Jóval több mint két évezreden át beárnyékolta a filozófiai és politikai gondolkodás egész területét. Szókratésszel és Platónnal együtt Arisztotelészt minden idők legjelentősebb filozófusai között tartják számon. Filozófiai nézetei hosszú árnyékot vetettek, és továbbra is kötelező olvasmányként szerepelnek a diákok számára a legtöbb felsőoktatási intézményben szerte a világon.

Arisztotelész etikája egyetlen értekezés egyik fele, amelynek másik fele a Politika. Mindkettő egy és ugyanazon témával foglalkozik. Ez a téma az, amit Arisztotelész egy helyen "az emberi ügyek filozófiájának" nevez; gyakrabban azonban politikai vagy társadalomtudománynak. A két műben együttvéve szerzőjüknek az emberi magatartás vagy gyakorlati tevékenység, vagyis minden olyan emberi tevékenység teljes elméletét megtaláljuk, amely nem pusztán a megismerésre vagy az igazságra irányul. Az értekezés két része kölcsönösen kiegészíti egymást, de irodalmi értelemben mindegyik önálló és önálló.

E két fő művében Arisztotelész abból a jellegzetes platóni nézetből indul ki, hogy minden ember a jóra törekszik, és tudatlanságból, nem pedig rossz akaratból téved. Minden cselekvés célja, legyen az egyéni vagy kollektív, a legnagyobb számú ember legnagyobb boldogsága. Arisztotelész kitart amellett, hogy nincs semmiféle különbség az egy ember és a sokak vagy mindenki jója között. Az államot természetesen olyan közösségnek tekinti, amely a jó élet érdekében létezik. Az államban válik világossá és ismertté az a közös törekvés a jóra, amely az ember és a természet legmélyebb igazsága. Ezért Arisztotelész számára, akárcsak Platón számára, a természeti állam vagy az állam mint olyan az ideális állam, és az ideális állam a politikai vizsgálódás kiindulópontja.